Miközben egy spanyol beteg kezelésére a legmodernebb terápiák 76 százaléka áll rendelkezésre, a kelet-európai régióban ugyanez az arány mindössze 31 százalék. Ráadásul a régiós országokban sokkal lassabban férnek hozzá a betegek a korszerű kezelésekhez – mondta az InfoRádióban Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

A különbségek nagyon nagyok. Felmerül a kérdés, hogy mit is jelent ez a különbség egy átlagember számára?

„Ha valaki beteg lesz, akkor viszonylag kevesebb gyógyszer áll a rendelkezésre, amivel gyógyulhat:

vannak olyan gyógyszerek, amelyek mondjuk egy német vagy spanyol beteg esetében terápiás lehetőséget jelentenek, de a magyar betegek nem, vagy csak nagyon nehezen érhetik el őket.

Különbség van aközött, hogy rendszerszinten, TB-támogatással hozzáfér-e egy beteg a gyógyszerhez, vagy csak egyedi méltányosság keretében. Magyarországon sajnos nagyon alacsony a rendszerszintű hozzáférés” – mondta Szalóky Katalin. Hozzátette: ez egyrészt egy egészségpolitikai döntés (el kell dönteni, hogy szeretnénk-e, hogy a magyar betegek minél inkább hozzáférnének a legújabb terápiákhoz), másrészt értelemszerűen pénzkérdés is, hiszen költségvetési keretet is kell biztosítani ahhoz, hogy ezeket az új terápiákat a NEAK, illetve a OEP meg tudja finanszírozni.

Szalóki Katalin a gyógyszerfinanszírozás helyzetére is kitért.

Nyugat-Európában majdnem 500 euró jut egy főre a gyógyszerkasszából egy évben. Magyarországon ez nagyjából 100 euró körüli összeg,

tehát Magyarországon kevesebb, mint az egynegyedét költi az állam a betegek gyógyulására a gyógyszerek szempontjából. De régiós átlagban is le vagyunk maradva, ott is nagyjából a dupláját költik az országok Magyarországhoz képest – mondta.

„Ez főleg nem pénzkérdés. Persze mindenhol minden pénzt el lehet költeni, és ez a gyógyszerek esetében különösen igaz, hiszen nagyon sok nagyon drága terápia van, de én azt gondolom, hogy alapvetően a rendszer átalakítására van szükség, egy sokkal strukturáltabb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb rendszerre, és ez elsősorban nem pénzkérdés” – fogalmazott Szalóki Katalin.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója beszélt a Nyugat-Európában könnyebben elérhető legfontosabb terápiákról is.

„Ha a népegészségügy, illetve az emberek percepciója szempontjából nézzük, akkor leginkább az onkológiai kezelésekre tudunk gondolni, hiszen ezek a betegségek nagyon sok embert érintenek, és mindenki nagyon fél a rákbetegségektől. Ezekre már nagyon sok korszerű terápia létezik,

számos rákbetegség ma már gyakorlatilag egy krónikus betegséggé szelídíthető, és immár nem számít halálos betegségnek, ha megfelelő terápiával kezelik. Ezek a terápiák Magyarországon rendszerszinten nem minden esetben állnak a betegek rendelkezésére”

– mondta az InfoRádióban Szalóki Katalin. Hozzátette: Magyarországon az egészségügyi és gyógyszerellátási rendszer alulfinanszírozottsága hosszú távon nemcsak társadalmi, hanem gazdasági, versenyképességi problémát is jelenthet, mert közvetlenül hat a lakosság egészségi állapotára, a munkaképességre és az ország általános fejlődési potenciáljára is.

A cikk alapjául szolgáló interút Szabó S. Gergő készítette.