Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Feltorlódott járművek a dél-angliai Dover város kikötőjében 2023. április 1-jén. A doveri a Brit-szigetet a kontinentális Európával összekötő legjelentősebb kikötő. A torlódás a rossz időjárás és a francia határellenőrzés fennakadásai miatt alakult ki a húsvéti iskolai szünet kezdetén.
Nyitókép: MTI/EPA/Stuart Brock

Nagy hullámokat vet a doveri megadugó a brit politikában

Az Európába átkelők, köztük sok gyerek, a hétvégén kénytelen volt akár egy napot is várakozni.

Miközben az utasok és a fuvarosok buszok, kocsik és kaminok sokaságába zárva várták, hogy mi lesz velük, a doveri kikötőben kialakult megadugó politikai vihart kavart Nagy-Britanniában.

Dover az egyik legfontosabb csomópont a Nagy-Britanniából az európai szárazföldre átkelők és az onnan érkezők számára.

A Franciaországba és máshová busszal útnak induló kirándulók esetenként visszafordultak, mert egyes jelentések szerint

„a gyerekekkel és a szülőkkel rosszabbul bántak, mint a szarvasmarhával”, a mostani kaotikus hétvége során.

Volt, akivel kerek-perec közölték: nincs esély, hogy a busz, amiben utazik fel tud hajtani egy kompra.

Némelyeket egy skót dudás szórakoztatott az egymás mellé felsorakozott buszok között.

A Doveri Kikötő Hatóság „kritikus incidensnek” minősítette a helyzetet és az éjszaka extra kompokkal próbálta csökkenteni a sorokat. Hétfő reggelre úgy tűnt, sikerült felszámolni a káoszt, de addigra már folyt a vita arról, hogy a brexit-e az ok. Suella Braverman brit belügyminiszter ezt határozottan visszautasította egy vasárnapi interjúban és azt mondta, általában simán megy a határátkelés. Amire, meglepő módon, kikötői illetékesek válaszoltak és azt mondták, hogy a brexit igenis tényező, mert hosszabbá vált az utasok ellenőrzése az EU-ból történt brit kilépés óta.

Bravermannel még saját, többségében a brexitet támogató Konzervatív pártja néhány képviselője sem értett egyet. Tobias Ellwod, a parlament Védelmi Bizottságának elnöke ezt írta a Twitteren: „Persze, hogy köze van a BREXIT-hez... a mostani BREXIT-modellünk eredménye az utazási szabadságunk megnyirbálása...

BREXIT-frissítésre van szükségünk!”

Sir Robert Buckland volt tory igazságügyi államtitkár kissé finomabban fogalmazva, de ugyanazt mondta: „úgy tűnik, egy sor kérdés összekapcsolódik... kétségtelen, hogy egyes, immár az EU-ból való távozásunk után szükséges ellenőrzések fokozása szerepet játszik benne.”

Nem meglepő közben a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt véleménye: „persze, hogy a brexit az oka” – mondta Sir Keir Starmer, a Labour vezére aki azonban már korábban értésre adta, hogy nem kampányol azért, hogy a szigetország visszatérjen az Európai Unióba.

"Nem érvelek a visszatérés mellett, mert nincs rá ok.

De ha már egyszer távoztunk, akkor világos volt, hogy mi fog történni a határon. A polgároknak joga van olyan kormányhoz, amely ezt felismeri és előre tervez”.

Voltak azonban olyan hangok is, amelyek szerint nem a britek hibája volt a dolog, hanem a franciáké. Tim Loughton tory képviselő azzal hárította a szomszédokra a felelősséget, hogy „nagyon divatos ma mindenért a brexitet okolni, de a helyzet az, hogy a franciák „nem állítottak munkába elég határőrt”.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×