eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyűlésben.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Franciaország: nem csitul a nyugdíjreform miatt kitört botrány

A szűnni nem akaró tüntetésekkel a háttérben, kritikus nap elé néz Emmanuel Macron.

A francia parlament ma tűzi napirendre a bizalmatlansági indítványokat. Ezeket azután nyújtották be, hogy a kabinet a Nemzetgyűlés megkerülésével emelte törvényerőre a népszerűtlen nyugdíjreformot. Szvetnik Endre összefoglalója.

A franciák már hetekkel korábban is tiltakoztak az ellen, hogy 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Amikor azonban a múlt héten a kormány a parlament kihagyásával vezette be a törvényt, három napon át tartó rendbontás tört ki Párizsban és az ország más részein. A törvényhozásban közben két ellenzéki bizalmatlansági indítványt is benyújtottak. Az egyik a centrista Liot csoporttól származott, amelyhez csatlakoztak baloldali pártok. De hasonló indítványt nyújtott be a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés is.

Kommentátorok megjegyezték:

mindezek ellenére nem valószínű, hogy az indítványok átmennek a parlamenten,

hacsak nem fognak össze a szélsőbalos és szélsőjobbos képviselők. A konzervatív Republikánus Párt elutasította az ilyen szövetséget – írta a France 24. Ezek után két képviselője azt közölte, hogy vasárnap fenyegették őket.

Macron elnök érvelése az, hogy ha nem emelik meg a nyugdíjkorhatárt, akkor tönkremehet a nyugdíjkassza. A bírálók szerint viszont a terv igazságtalan azokkal az emberekkel szemben, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Hasonlóképp igazságtalan a nőkkel és azokkal szemben, akik nagyon fiatalon állnak munkába.

A médium megjegyzi, hogy a franciák több, mint kétharmada elutasítja a reformot, az elnök tetszési indexe pedig közben 28 százalékra zuhant. A parlament előtti tüntetések miatt a rendőrség szombattól betiltotta a demonstrációkat a közeli Place de La Concorde-on.

A tüntetők erre átvonultak egy másik negyedbe, barikádokat emeltek és kukákat gyújtottak fel.

A könnygázt és vízágyúkat bevető rendőrök, több, mint 80 embert letartóztattak. Nantes városában közben a tüntetők „Halál a királyra!” felirattal vonultak, amivel az elnökre utaltak, Dijonban pedig rá emlékeztető bábut égettek el.

Macron közölte, hogy „reméli, hogy a reform végighalad a demokratikus úton” – azaz a parlament mindkét háza elfogadja azt. Az elnök korábban azt is jelezte, hogy „nem bánt meg semmit” – legalábbis ezt mondták tanácsadói a Le Monde című lapnak. Macron két rossz közül választhatott. Az egyik, hogy a javaslata elbukik a parlamenti szavazáson. Ezért a másikat, az úgynevezett 49.3-as paragrafust választotta, amellyel megkerülheti a parlamentet.

Nemcsak a lépcsőzetesen bevezetendő nyugdíjreform ellenzői tiltakoznak, hanem több szakszervezet is, amelyek jövő csütörtökre hirdettek sztrájkot. Macron pártjának egyik képviselője közben megjegyezte: „egy puskaporos hordón ülünk és most meggyújtottuk a kanócot.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×