eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Rishi Sunak brit miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnöke kezet fog a windsori kastélyban tartott sajtótájékoztatójuk végén 2023. február 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Bloomberg/Chris J. Ratcliffe

Jelentős fordulat látszik a brexit utáni legmérgezőbb vita végeztével

Az úgynevezett Északír Záradék új változatát Rishi Sunak kormányfőnek sikerült elfogadtatnia a brit parlament többségével, a megállapodást sikerült lenyomnia pártja euroszkeptikusainak torkán is.

Teljesülhet Sunak akarata, visszatérhet az angol kolbász az észak-ír boltok polcaira – ironikusan így lehetne összefoglalni a mostani brit-EU-s megállapodást. De a kolbászkérdés fontos, mert jelzi, hogy miért mérgesedett el a viszony London és Brüsszel között azután, hogy – látszólag mindkét fél – elfogadta a brexitet megvalósító válási szerződést:

Nagy-Britannia fő része és a hozzá tartozó Észak-Írország között nem áramolhattak szabadon az áruk, mert az fenyegette az EU piacát, frontállama, az Ír Köztársaság átjárható határa miatt.

Rishi Sunak – akit a fáma szerint annak idején azért tett Boris Johnson a pénzügyi tárca vezetőjének, mert puhány Bólogató Jánosnak tartotta – most kimutatta a foga fehérjét.

Johnson és más keményvonalasok tajtékzása ellenére alkut kötött az EU-val,

majd azt hétfő este, a parlamentben is szenvedélyesen megvédte. Mindezt úgy lépte meg, hogy a megállapodást sikerült lenyomnia pártja euroszkeptikusainak torkán is. A lázadó képviselők ugyan az alku ellen szavazhatnak, viszont az ellenzéki Munkáspárt támogatja azt.

Sunak cserébe azt kapta jutalmul, hogy maga az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen zarándokolt el hozzá. Azért, hogy emeljék az esemény fényét – bár a hivatalos szöveg az, hogy ennek nincs köze hozzá és különben sem lenne szabad politizálnia – az EU-főnököt fogadta Károly király is egy baráti beszélgetésre. Mi ez, ha nem üzenet arról, mennyire fontos a brit establishmentnek az EU-val való viszony rendezése?

Windsorban, az egyik királyi rezidencián tartott sajtótájékoztatón Sunak, von der Leyennel az oldalán azt mondta: a két fél beleegyezett, hogy

„eltöröljön mindent, ami határra emlékeztet Nagy-Britannia – avagy a fő brit sziget – és Észak-Írország, az Egyesült Királyságnak az Ír-szigeten fekvő része között.

Sunak ezzel valódi államférfinek érezheti magát, és azt, hogy sikerült átvinnie az alkuját, üzleti körök máris üdvözölték. Az EU pedig jelezte: lehetővé teszi, hogy brit tudósok – akiket az ironikus kifejezés ellenére nagyra értékelnek a kontinensen – csatlakozhassanak a Horizont nevű, hatalmas kooperációs programhoz, amennyiben Sunak pártja elfogadja az egyezményt.

A leggyakrabban feltűrt fehér ingujjban és a harmadik gombnál az ingbe dugott nyakkendővel mutatkozó Sunak – aki így akarja értésre adni, hogy kissé túlontúl kedves modora ellenére a tettek embere –, úgy érte el az alkut, hogy mindössze négy hónapja van hatalmon.

„Örömmel jelentem be: határozott áttörést értünk el. Ez egy új fejezetet nyit kapcsolatunkban”

– mondta a Windsori Keretegyezményként nevezett alkuról a kormányfő.

Az észak-ír kereskedelmi és vámszabályozás jelentős mértékben mérgezte London és Brüsszel kapcsolatát. Sunak egy úgynevezett „féket” alkudott ki, amely azt jelenti: az EU nem vezethet be olyan új szabályokat termékeire, amelyek „maradandó változást” okoznának Észak-Írország mindennapi életében”. Ez az ára annak, hogy London elfogadta, hogy a tartomány az EU-s Közös Piac része maradjon.

A nagy kérdés az, hogy mindezt elfogadják-e a gyakori kerékkötők, a protestáns észak-ír Demokratikus Unionista párt vezetői és leállítják-e a helyi parlament bénító bojkottját. Vezérük, Jeffrey Donaldson „jelentős előrelépést” emlegetett, ami viszont jelentős változás a retorikájában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×