Az ukrán kormány 2023-ban 28 százalékos inflációval számol. Az előrejelzések szerint az árak növekedése aligha lassul, a gyakori áramkimaradásokra azonban még legalább a fűtési szezon végéig kell számítani. Ez még nehezebb helyzetbe sodorja az amúgy is padlón lévő gazdaságot.

Felmérések szerint egy év alatt közel 35 százalékkal drágult az élelmiszer Ukrajnában. A szakértők megjegyzik, az elkövetkező hónapokban elsősorban a zöldségek fognak drágulni, mivel ezeket csak áramfejlesztők használatának segítségével tudják megtermelni. Emellett a csirke- és a disznóhús, illetve a szalonna fog többe kerülni, nagyjából 30 százalékkal.

Jó hír, hogy a közműdíjak nem emelkednek, ugyanis az érvényben lévő kormányrendelet szerint

a háború ideje alatt és az azt követő hat hónapban tilos emelni az áram, a gáz és a víz tarifáját.

Az már kevésbé örvendetes, hogy a kormány azt tervezi, idéntől 27 százalékkal csökkenti az állami alkalmazottak bérét. Ezenkívül létszámleépítéseket is ígér. A döntést azzal indokolja, hogy a védelmi és a biztonsági szektor fenntartása igen költséges a háború idején, arról nem is beszélve, hogy finanszírozni kell a belső menekültek, illetve a háborús veteránok szociális segélyezését is.

Ukrajnában a minimálbér nagyjából 67 ezer forintnak megfelelő hrivnya. Ezt az idén nem tervezik módosítani, mivel a költségvetés nem teszi lehetővé. Az átlagnyugdíj 45 ezer forint körül mozog, ám a legtöbben csak a minimálnyugdíjat kapják, melynek összege 25-30 ezer forintnak felel meg. Ezt leghamarabb márciusban, az infláció mértékének kiszámítását követően indexálják, ami jobb esetben is csak pár ezer forintnyi emelést jelent majd.

Az év folyamán az Ukrajnában élők jövedelme egyre kevesebbet fog érni. Szakértők szerint a hrivnya 2023-ban még inkább elértéktelenedik. Különböző prognózisok szerint a nemzeti valuta árfolyama a mostani 40-ről akár 50 hrivnya/dollár fölötti értékre is felugorhat.

Az ukrán pénzügyminisztérium közlése szerint Ukrajnának az idén több mint 122 milliárd hrivnya külföldi adósságot kell törlesztenie, a belső hátralék még ennél is magasabb. A külföldi tartozás nagy részét a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelek teszik ki.

Ami pedig a háború alakulását illeti: nem úgy néz ki, hogy egyhamar befejeződnének a harcok. Sok más mellett ezt támasztja alá Kirilo Budanovnak, az ukrán katonai hírszerzés főnökének nyilatkozata is, miszerint

Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra.

Budanov úgy fogalmazott, céljuk, hogy visszatérjenek Ukrajna 1991-es határaihoz. A leghevesebb harcok szerinte márciusban várhatók.

Az sem sok jóval kecsegtet, hogy az ukrán védelmiminiszter-helyettes 2026-os időpontot emleget a háborúval kapcsolatban. Hanna Maljar ezt a nők katonai nyilvántartásba vétele kapcsán mondta, kiemelve, hogy az elkövetkező három évben egyetlen nő, még az egészségügyi végzettséggel rendelkezők sem sorozhatók be kötelezően a hadseregbe. A nemrég elrendelt nyilvántartásba vétel is kizárólag önkéntes alapon történik a nők esetében.

(Nyitóképünkön égő ház mellett egy férfi egy orosz tüzérségi támadás után a dél-ukrajnai Herszonban 2023. január 6-án. Déltől az oroszok egyoldalú tűzszünetet hirdettek az ortodox karácsony alkalmából.)