Petr Fiala cseh miniszterelnök kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Unió soros elnökségét az elmúlt fél évben betöltő Csehország tiszteletet érdemelt, és irányadó volt a nemzeti érdekek előmozdításában. Csehország uniós elnökségét kedden a kormányfő az európai ügyekért felelős cseh miniszterrel, Mikuláš Bekkel közösen értékelte, aki szerint Csehország presztízsének növekedése abban is megnyilvánult, hogy Brüsszel már nem hasonlítja Magyarországhoz.

Csehország 2022. július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Franciaországtól, és a hat hónap letelte után most továbbadta a stafétát Svédországnak. Az elmúlt félévben több mint ötszáz elnöki rendezvényt bonyolított le, ebből közel háromszáz Csehországban valósult meg.

Az Emmanuel Macron francia elnök által felvetett Európai Politikai Közösség névre keresztelt kezdeményezés is Prágában jött létre októberben.

Petr Fiala cseh miniszterelnök értékelte az uniós elnökség alatt elvégzett munkát, és mindenekelőtt kiemelte, hogy a legfontosabb intézkedések az energetika területén születtek. „Az energetikai kérdések nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára kulcsfontosságúak voltak. Az unió energetikai miniszterei nyolc alkalommal találkoztak, ami rekord egy féléves időszak alatt” – jegyezte meg a cseh kormányfő. Kiemelte továbbá, hogy

fontos a háborút viselő Ukrajnának nyújtott támogatás, amely 2023-ban 18 milliárd eurót kap európai forrásokból.

Fiala szerint ez fontos megelőző intézkedés a következő migrációs hullám előtt.

A cseh miniszterelnök a környezetvédelmi megállapodásokra is emlékeztetett. Az országa által a zöld korszerűsítésre kialkudott pénzeszközök összege meghaladja az 50 milliárd eurót. Ezenkívül az államok további 20 milliárd eurót kaphatnak a REPowerEU terv keretében, amely Európa megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátását hivatott támogatni. Petr Fiala szerint a cseh elnökség alatt is fontos volt az Európai Unió egységének fenntartása és megerősítése az Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlásban.

Az Európai Unió és a hozzá csatlakozni kívánó országok közötti kapcsolatok kérdése szintén fontos napirendi pont volt a Cseh Köztársaság számára.

• „Albániával és Észak-Macedóniával megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások,
• Bosznia-Hercegovina megkapta a tagjelölti státuszt,
• Koszovó pedig hivatalosan is benyújtotta kérelmét”

– emlékeztetett a cseh kormányfő, majd hozzátette, „az elnökség megtanított bennünket a Cseh Köztársaság érdekeinek védelmére, és kivívtuk a többi tagállam tiszteletét”.

Mikuláš Bek európai ügyekért felelős miniszter szerint a cseh elnökséget meglepően sikeresnek tartják Európában. „Nagyszerű elismerést kaptunk a partnereinktől” – mondta, hozzátéve, hogy

az elvárások nem voltak túl magasak, mert Csehország egyfajta magyar „szatellit” hírében állt Európa perifériáján.

A miniszter szerint ma viszont már olyan országnak számít, amely aktív szerepet játszik az európai ügyek formálásában. Szerinte a cseh elnökség nem hivatalos, utólagos mottója a „lassú víz partot mos” szólás lehetne