Ez a politika korábbi kormányok alatt elképzelhetetlen lett volna, de a felmérések szerint Japán gyors felfegyverkezése a választók mintegy 70 százalékának támogatását élvezi. A lépés tükrözi a meggyilkolt volt miniszterelnök, Sinzó Abe vitát kiváltó nézeteit Japán határozottabb katonai szerepvállalásáról.

A tokiói kormány közölte, hogy eddig elképzelhetetlen, 320 milliárd dolláros haderőfejlesztést indít meg, amely Kínára és Észak-Koreára csapást mérni képes rakétákkal fegyverzi fel és felkészíti egy potenciálisan tartós konfliktusra a regionális feszültségek és Oroszország ukrajnai inváziója által felszított aggodalmak közepette..

Kisida Fumio miniszterelnök kormánya attól tart, hogy

Moszkva olyan precedenst teremtett, amely arra ösztönzi Kínát, hogy megtámadja Tajvant,

fenyegetve ezzel a közeli japán szigeteket, megzavarva a csúcstechnológiás félvezetők szállítását – amelyek gyártásában Tajvan domináns szerepre tett szert - és potenciálisan blokkolva a közel-keleti olajellátást biztosító tengeri útvonalakat.

Japán második világháború utáni alkotmánya hivatalosan nem engedélyezi hadsereg, csak önvédelmi erők felállítását. Az átfogó ötéves terv és megújított nemzetbiztonsági stratégia része, hogy Japán alkatrészeket és lőszereket is felhalmoz, megerősíti a logisztikát, fejleszti a kiberhadviselési képességeket, és szorosabban együttműködik az Egyesült Államokkal és más hasonlóan gondolkodó országokkal

„a fennálló nemzetközi rendet fenyegető veszélyek elrettentése érdekében”.

"Oroszország ukrajnai inváziója súlyosan megsértette az erő alkalmazását tiltó törvényeket, és megingatta a nemzetközi rend alapjait" - áll a japán nemzetbiztonsági dokumentumban. "A Kína által jelentett stratégiai kihívás nagyobb, amellyel Japánnak valaha is szembe kellett néznie". Ironikus módon most Japán olyan régiókkal szemben támaszt katonai kihívást, amelyeket a 20. században, militarista hatalomként megszállt és ott háborús bűntetteket is elkövetett.

Habár Japán jelenleg csak önvédelmi erőkkel rendelkezik, már most amerikai erőknek ad otthont, beleértve egy repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot és egy tengerészgyalogsági expedíciós erőt. Kishida kormányfő terve a következő öt évben megduplázza a

védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 2 százalékára, és a védelmi minisztérium részesedését az összes közkiadás mintegy tizedére növeli.

A jelenlegi költségvetés alapján Japán az USA és Kína után a világ harmadik legnagyobb katonai költekezőjévé válik. Egyelőre nem világos, hogy mindezt adóemelésekből vagy kölcsönökből fedezi-e majd Tokió. Japán illetékesek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy még „az ellencsapás-mérő” képességek is önvédelmi célokat szolgálnak majd. Tudósítók megjegyzik, Japánnak a Kínával és Oroszországgal való kapcsolatairól szól nyelvezete jelentősen „keményedett” az utóbbi időben. A kínai külügyminisztérium válaszában „politikája átgondolására” sürgette szomszédját, amely szerinte el akar térni a korábbi közös megállapodásoktól.