Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Mesefigurák társaságában talál menedéket ukrán zászló alá bújva egy kislány ChemiS kazah származású, Csehországban élő utcai művész prágai falfestményén 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Érzékeny döntést hozott Prága az ukrajnai menekültek ügyében

Az Ukrajnából Csehországba érkezett menekültek számára 2024 március végéig meghosszabbítja a speciális menekültvízum érvényességi idejét a cseh parlament alsóháza. Egy friss felmérés rámutatott, a cseh lakosok 25 százaléka negatívan áll hozzá az Ukrajnából menekülők megsegítéséhez. Miloš Zeman államfő ugyanakkor azt szeretné, ha Csehország továbbra is folytatná a segítségnyújtást az orosz agresszió sújtotta Ukrajnának.

Az Ukrajnából érkező háborús menekültek számára kiállított vízum Csehországban való tartózkodásra, munkavállalásra, a cseh egészségügyi, szociális rendszer és az iskolai hálózat igénybevételére jogosít fel. Hivatalos becslések szerint több mint 300 ezer ukrajnai menekült készül hosszabb ideig az országban maradni, a prágai sajtó szerint az ukrajnai menekülteknek Csehország célország.

A menekültek számára kialakított segélyrendszerről idén nyáron még azt mondták, hogy várhatóan az év végéig marad érvényben. A kétkamarás cseh parlament alsóháza azonban megszavazta a segítségnyújtás meghosszabbítását 2024 március végéig.

„Mi vagyunk a menekülthullám által leginkább érintett országok egyike” – fogalmazott a képviselőházi döntést követően Marian Jurečka cseh miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, ha az ukrán menekültek meg akarják hosszabbítani az ideiglenes védelmet, akkor a módosítás szerint március végéig elektronikusan kell regisztrálniuk. A bejelentkezés után személyesen kell megjelenniük a belügyminisztérium épületében, ahol egy úgynevezett vízummatricát kapnak. Ha ezt elmulasztják a határidőig, az ideiglenes segítségnyújtás megszűnik a számukra.

A segítségnyújtás határidejének kitolása csak a kormánypárti képviselők szavazataival ment át az alsóházban. Az Andrej Babiš korábbi miniszterelnök által vezetett ellenzéki ANO, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia pártok képviselői tartózkodtak. Az ANO mozgalom frakciója azt nehezményezte, hogy a törvénymódosításról gyorsított eljárás keretében döntöttek.

A Globsec biztonságpolitikai szervezet friss felmérése rámutatott, hogy a cseh lakosok 25 százaléka negatívan áll hozzá az Ukrajnából menekülők megsegítéséhez. A közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor

a megkérdezettek 84 százaléka vélekedik úgy, hogy Oroszország a felelős a háborús konfliktus kirobbanásáért.

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök egy hét végi rádióinterjúban hangsúlyozta, azt szeretné, ha Csehország továbbra is folytatná a segítségnyújtást az orosz agresszió sújtotta Ukrajnának. Az államfő úgy vélte: a biztonsági érdekeket ebben az esetben a gazdasági érdekek elé kell helyezni. „Nemcsak Ukrajna van veszélyben, hanem a Cseh Köztársaság biztonsága is. Éppen ilyen megfontolásból az első pillanattól kezdve támogatom a segítségnyújtást Ukrajnának” – jelentette ki Miloš Zeman. Vlagyimir Putyin orosz elnökről – akivel korábban személyesen is nagyon jó viszonyt ápolt – Zeman azt mondta: olyan politikusnak gondolta, aki Oroszország érdekében cselekszik.

„Az Ukrajna elleni agresszió ellentétes az Orosz Föderáció érdekeivel”

– fejtette ki a cseh elnök a rádióinterjúban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×