Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Karl Nehammer osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést követően Moszkvában 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Nem mindenki örült annak, hogy az osztrák kancellár Moszkvában tárgyalt

Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai invázió óta. A kancellár pesszimista volt a tárgyalás után.

A semleges Ausztria kancellárja olyat tett, amit más nyugati vezetők nem léptek meg: először Kijevbe ment Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyalni, majd Moszkvába repült Vlagyimir Putyinhoz. Mint mondta, az volt a célja, hogy segítsen lezárni az ukrajnai háborút és további humanitárius folyosókat nyissanak meg az ostromlott városokban ragadt lakosoknak.

Karl Nehammert nem a fővárosban, hanem a Moszkva környéki elnöki rezidencián fogadta Putyin, és a találkozó 75 percig, tehát viszonylag rövid ideig tartott. Arról azonban, hogy Putyin konkrétan mit mondott neki, nem beszélt.

A találkozó után tartott sajtótájékoztatóján viszont elmondta, fontos volt az orosz elnök szemébe mondani, hogy más országok nem osztják a nézeteit, és hogy további szankciókra számíthat.

„Egyszer nem elég. Tízszer nem elég, lehet, hogy százszor kell, hogy végre béke legyen és az ukrán nép biztonságban élhessen”

– fejtegette. A találkozót „egyenesnek, nyíltnak és keménynek” nevezte, de hozzátette: szerinte Putyin „masszívan belépett a háború logikájába”, ezért a kancellár eléggé pesszimista. „A béketárgyalások hosszú ideig tartanak, a katonai logika viszont ennyi: ne vesztegesd az időt, menj csatába!” – jegyezte meg. Nehammer azt mondta Putyinnak, hogy erői háborús bűnöket követtek el a Kijev környéki Bucsában, és hogy minden felelőst az igazságszolgáltatás elé kell állítani.

Ami konkrét információnak számít az osztrák kancellártól: „nagyon kevéssé érdekli az orosz felet a közvetlen orosz-ukrán elnöki találkozó”.

Nehammer lépésére sokan felvonták szemöldöküket, köztük a kedden még névleg ukrán fennhatóság alatt álló Mariupol város polgármester-helyettese. Szergej Orlov azt mondta a Bild című német lapnak, hogy „helytelen a vizit, Oroszország még mindig háborús bűnöket követ el Ukrajna területén. Nem értem, hogyan lehet Putyinnal beszélgetni és üzletelni vele”.

Egy ukrán diplomata pedig azt mondta: a kancellár „túlságosan sokat képzel magáról, ha komolyan gondolja, hogy bármi értelme van Moszkvába menni, amikor Putyin megmutatta, hogy micsoda háborús bűnös”.

Reinhard Heinisch, a Salzburgi Egyetem politológusa pedig azt írta a Twitteren: „reménykedjünk, hogy többről szól ez a találkozó.

Ausztria túl gyakran volt a múltban Moszkva hasznos idiótája”.

Egy osztrák lap szerint viszont Olaf Scholz német kancellár viszont üdvözölte a tanácskozást.

Az oroszok számlája írt egyik legújabb tett épp Mariupollal kapcsolatos, de a nyugati média kedd este óta meglehetősen óvatosan kezelte az állítást. Az információ – miszerint az ostromló oroszok valamiféle vegyi anyagot vetettek be – ugyanis a várost makacsul védő, de szélsőjobbos kötődése miatt ellentmondásosan megítélt és profi médiakezeléséről ismert Azov hadosztálytól származik.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×