eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Donyeck, 2015. szeptember 29.Oroszbarát szakadárok gyakorlatoznak a kelet-ukrajnai Donyecktől 75 kilométerre lévő torezi lőtéren 2015. szeptember 29-én. (MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko)
Nyitókép: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko

Az egekbe emelték a tétet a felek a ma kezdődő genfi találkozó előtt

Hétfőn ülnek tárgyalóasztalhoz Genfben az Egyesült Államok és Oroszország képviselői, hogy Moszkva európai biztonsági igényeiről és az ukrajnai helyzetről tárgyaljanak. Egyik fél sem fűzött túl nagy reményeket a találkozóhoz, így továbbra is fennmaradhat az ukrán határon kialakult háborús feszültség.

Nem csattant ki lelkesedéstől sem Moszkva, sem Washington a hétfőn induló biztonságpolitikai tárgyalások előtt. Oroszország azt mondta, hogy nem hajol meg az amerikai nyomás alatt és nem tesz engedményeket az ukrán válság ügyében, így a tárgyalások idő előtt érhetnek véget. Washington pedig közölte: nem számít áttörésre és deeszkalációra.

Az amerikaiak azonban azután mentek bele a tárgyalásokba, hogy az oroszok több tízezer katonát sorakoztattak fel az ukrán határon és két hivatalos dokumentumban követelték a NATO további, keleti irányú kiterjesztésének leállítását, sőt a NATO erők részleges visszavonását Kelet-Európából.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Moszkva geopolitikai értelemben fel akarja támasztani a Szovjetuniót,

„pisztolyt szegez Ukrajna halántékához”.

„Putyin elnök egyik célja szerintem ez. Vissza akarja szerezni a befolyást az olyan országok felett, amelyek régen a Szovjetunió tagjai voltak” – mondta a CNN-nek, hozzátéve, hogy „ez elképzelhetetlen”.

Viszont hozzátette, hogy remélik, hogy „a felek megtalálják a közös nyelvet az olyan kérdésekben amelyek az oroszokat és az amerikaiakat is aggasztják.

Ezzel pedig csökkenteni lehet a feszültséget és elősegíti a biztonság megerősítését. Bármely előrelépés a kölcsönösségen alapul: ha az Egyesült Államok és Európa elébe megy egyes orosz aggodalmaknak, akkor az Orosz Föderációnak is lépnie kell – fejtegette.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes viszont azzal hűtötte le a reményeket, hogy teljességgel elképzelhető, hogy a „diplomáciai krízis egyetlen találkozó után lezárul” – ami azt jelenti, hogy borul az eredeti elképzelés, hogy Genf után Brüsszelben és Bécsben is folytatódnak a megbeszélések. És azt is, hogy Kijev és az Egyesült Államok szerint fennmaradt a veszélye az Ukrajnát fenyegető orosz inváziónak.

„Természetesen nem teszünk engedményeket nyomás alatt”

– mondta Rjabkov, aki a tárgyalásokat vezeti majd. Oroszország tagadja, hogy le akarná rohanni Ukrajnát és azt mondja: a NATO és Ukrajna provokatív viselkedésére válaszol.

Tovább komplikálja a helyzetet, hogy Oroszország az általa vezetett katonai szövetség részeként csapatokat küldött Kazahsztánba – Tokajev kazah elnök kérésére, ott kirobbant lázongások utáni helyzet stabilizálására. Az oroszokat feldühítette, hogy Blinken a vezénylés kapcsán megjegyezte:

„ha egyszer az oroszok a házadban vannak, nagyon nehéz rávenni őket a távozásra”.

Közben a New York Times arról írt: ha az orosz erők megtámadnák Ukrajnát, akkor az azt követő amerikai szankciók megtiltanák bármely amerikai technológiára épülő elektronikai cikk – telefonok, számítógépek, sőt, akár mosogatógépek – oroszországi exportját. A felek tehát maximálisan kemény tárgyalópozícióval ülnek le az asztalhoz.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×