A SIPRI az elérhető statisztikát kielemezve jutott arra, hogy a vezető orosz védelmi beszállítócégek bevételei tavaly megelőzték a hasonló amerikai és európai vállalatokét. Emellett az oroszok „hatékonyabban növelték a fegyvergyártást, mint a nyugatiak”. Az intézet szerint

• az orosz cégek jövedelme 40 százalékkal nőtt
• a vezető amerikai és európai cégeké 2,5, illetve 0,2 százalékkal emelkedett
• globális átlagban 4,2 százalékkal nőtt a védelmi cégek bevétele

Bár közben a vezető amerikai (Lockheed Martin, RTX, Northrop Grumman, Boeing és mások) és európai beszállítók (BAE Systems, Thales, Leonardo) megrendelései reálértékben nagyságrendekkel meghaladták az orosz cégek szerződéseit – 317, illetve 133 milliárd dollár 25,5 milliárd dollárral szemben –, Oroszország hatékonyabban „militarizálta” gazdaságát, hogy teljesíteni tudja a front igényeit.

A száz legnagyobb nemzetközi fegyvergyártó vállalat között csak két orosz cég szerepelt, a Rosztyek (állami holding, amelynek leányvállalatai repülőket, páncélosokat és elektronikát gyártanak) és az Egyesült Hajóépítő Vállalat. Ez azért van, mert csak ez a két intézmény publikálja pénzügyi adatait.

‼️?? We must be one step ahead all the time, we must stay ahead of the enemy - Putin at a meeting with heads of defense industry enterprises

▪️During the SVO, the growth in arms production has increased. For missile and artillery weapons - more than 22 times, for electronic… pic.twitter.com/20JOhbgMDG

— Zlatti71 (@Zlatti_71) May 25, 2024

Jobban pörög az orosz fegyverágazat, mint a nyugati

A békekutató intézet szerint az orosz hadiiparban látványosan csökkent az átláthatóság a Krím 2014-es elcsatolása után. Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta „a legtöbb fegyvergyártó többé nem ad ki pénzügyi mérleget” – írják a szerzők.

A témáról tudósító Al-Dzsazíra idézi Joseph Fitsnakis hírszerzési és biztonsági tanulmányokkal foglalkozó professzort, a Coastal Carolina Egyetem oktatóját: „Az orosz fegyvergyártás jelenleg nagyobb ütemű, mint az amerikai és az összes NATO-tagállamé együttvéve. Lehet, hogy nehéz elhinni, de Oroszországnak tartania kell ezt a tempót, ha az Ukrajnának nyújtott támogatás előtt akar járni.”

„Ezek a fegyverkezésre költött hatalmas kiadások gyakorlatilag egy háborús gazdaságot hoztak létre, amely megakadályozta egy komoly recesszió kialakulását” – mondta a professzor az Al-Dzsazírának.

A SIPRI korábbi, áprilisi anyaga szerint Moszkva tavaly 24 százalékkal növelte katonai kiadásait (109 milliárd dollárra) és azok már elérik a GDP 5,9 százalékát.

Az összeg nem tűnhet magasnak, de a NATO-ban a GDP-arányos katonai kiadások átlaga 1,9 százalék.

Nyugati szakértők szerint az orosz gazdaságot jelenleg a védelmi ipar mozgatja – a Finn Nemzeti Bank becslése szerint például a védelmi cégek adták 2023 első felében a gazdasági növekedés 40 százalékát. Az idén az orosz katonai és biztonsági kiadások további 70 százalékkal emelkedtek és elérték a 157 milliárd dollárt. Jövőre pedig további, 25 százalékos növelésre lehet számítani.

Russia: Defense Industry Driving Economic Growth

Kirill Lysogorsky, Deputy Minister of Industry and Trade of the Russian Federation, reported that average employee salaries in the defense sector have risen by 20-60%.

Currently, the average salary in the Russian arms industry is… pic.twitter.com/SzFzL9g4H8

— Patricia Marins (@pati_marins64) November 14, 2024

Meddig bírja az orosz gazdaság?

Fitsanakis professzor szerint fenntarthatatlan a mostani helyzet: „A hiány és a bénító szankciók miatt az orosz hadiipari gyártók időnként a 20 százalékot is meghaladó kamatokkal találják szemben magukat. A megemelkedett bevétel ellenére nehezen tudnak nyereséget termelni. Olyan aggodalmak is felmerültek, hogy az orosz védelmi ágazat nagy része egy-két éven belül tönkremegy – ami azt jelenti, hogy vagy államosítani kell őket vagy kimenteni.”

A NATO 1341 milliárd dolláros védelmi költségvetése árnyékában az orosz védelmi büdzsé eltörpül – viszont az Észak Atlanti Szövetség „nem tudja gyorsan tűzerőre váltani a vásárló erejét”.

Európa alig vesz fegyvert Európából

A Top100-as listán szereplő 27 európai védelmi cég „strukturális okokból rosszul teljesít”. Az Európai Parlament kutatása szerint az uniós tagállamok beszerzéseik 78 százalékában harmadik ország gyártóitól rendelnek védelmi eszközöket (ebből egyedül az Egyesült Államok 63 százalékot tesz ki). Azaz: az európai gyártók nem profitálnak a megnövekedett védelmi kiadásokból – szemben Oroszországgal, amely hazai gyártóktól szerzi be (főként) a fegyverzetet.

Jó példa az európaiak helyzetére Franciaország. Vezető védelmi cégei átlagban 8,5 százalékos visszaesést szenvedtek el, köztük a Dassault Aviation, a Rafale többfunkciós harci gép gyártója 60 százalékot.

Az ok: az európai légierők a Lockheed Martin F-35-ét választják következő generációs harci gépüknek.

Paradox módon azonban az amerikaiak nem örülhetnek ennek: a szállítási láncok körüli gondok fékezték a légi és légvédelmi fegyverek gyártását és leszállítását és az ezekből származó bevételek 5,4 százalékkal estek 2023-ban. Így esett a Lockheed Martin forgalma is és tavaly már „csak” 60.8 milliárd dollár volt. Hasonló helyzetet él át az RTX (korábban Raytheon).

„A fegyverekre való nagyobb kereslet ellenére nem tudták a szükséges módon megnövelni a gyártókapacitásaikat, különösen a légi és rakéta szegmensekben, amelyek összetett ellátási láncokkal rendelkeznek” – írta jelentésében a SIPRI.

„Nincs egyetlen szakértő sem, akit ismerek, aki úgy gondolná, hogy az USA tíz napnál tovább tudná védeni Tajvant nagy hatótávú és precíziós lövedékekkel, mert nincs elegendő készlete.

Nem tudok konkrét tervről, hogy kiterjesszék az Egyesült Államok gyártóbázisát és annak termelési ütemét” – mondta Fitsanakis professzor.

Ebben a helyzetben a leggyorsabb bevételnövekedést elért cég a két orosz mellett, négy dél-koreai és öt japán védelmi vállalat.

The combined arms revenues of the 27 SIPRI Top 100 companies based in Europe (excluding Russia) totalled $133 billion in 2023. pic.twitter.com/9g6csV3Uvk

— IPRC (@ibam_tr) December 15, 2024

Uniós ösztönzők: Ukrajnát segítve támogatják a védelmi ipart

Az EU közben egyszerre próbálja segíteni Ukrajnát és előmozdítani a tagállamok hadiiparát. Tavaly júniusban 500 millió eurót különített el Brüsszel az úgynevezett tüzérségi lövedékgyártási törvénnyel (ASAP). Egy másik jogszabállyal pedig arra próbálja ösztönözni a tagállamokat, hogy uniós gyártóktól vegyenek fontos utánpótlást, így lövedékeket és rakétákat.

Az év elején azonban elbukott az az ötlet, hogy 100 milliárd euró értékű kötvénnyel pumpáljanak további pénzeket az európai védelmi ágazatba. Mindez változhat, mivel az új Európai Bizottságnak első ízben van védelmi biztosa – jegyzi meg az Al-Dzsazíra.