Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes beszédet mond az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén. A november 12-ig tartó tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.
Nyitókép: MTI/AP/Daily Express/Pool/Steve Reigate

COP-26: érzelmes beszédek, de lesz-e a földlakók számára kemény klíma-kompromisszum?

Vádak, ígéretek, remények – erről szól a COP26 Klímacsúcs – azaz a „Felek 26. Konferenciája” – az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményét aláíró összes állam találkozója... néhány „apró” kivétellel.

Miként lehetne elérni, hogy a század végéig maximum 1,5 Celsius fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest? Ez a tét a glasgow-i klímacsúcson és ezzel fogadta több száz ország küldötteit a házigazda Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is.

A továbbra is növekvő emisszió közepette azonban a másfél fokos cél sokkal keményebb áldozatokat követel az emberiségtől, mint a Párizsban határként meghatározott 2 Celsius fok – miközben a jelenleg valószínű szcenárió a 2,7 fokos hőmérséklet emelkedés. Johan Rockström vezető klímakutató szerint az 1,5 fok

„nem kitalált politikai szám, hanem a bolygó határértéke... még a töredékkel magasabb szám is veszélyes, mert visszafordíthatatlan változásokat okozhat az éghajlatban,

például a grönlandi jég olvasásával”.

De hogyan lehet alkut kötni, ha nincs ott Glasgowban a szénerőművek tekintetében fő széndioxid-kibocsájtó Kína és negyedik helyen álló, fosszilis tüzelőanyag-exportőr Oroszország?

Egyes kommentátorok szerint Hszi Csinping kínai elnök azért maradt otthon, mert nem akarja elkapni a Covidot. Vlagyimir Putyinnal pedig nem sokan akarnak szóba állni – bár néhány év alatt jelentősen változott a klímahelyzethez való hozzáállása.

Kína és Oroszország is karbonsemleges akar lenni 2060-ra – de csak tíz évvel az EU saját határideje után.

Nem ment el a klímacsúcsra II. Erzsébet királynő sem – igaz, orvosai tanácsára. A brit uralkodó így egy videoüzenetben szólította fel a résztvevőket, hogy „emelkedjenek felül a pillanatnyi politikán és váljanak valódi államférfiakká” a klímaválság leküzdésével.

A britek egy másik globális szupersztárjukat, a természetfilmes Sir David Attenborough-t is a világszínpadra tolták. Ő közölte: „a világ már bajban van” ...de „nem félnünk kell, hanem reménykedni”, és „a fiatalok lökést adnak, hogy újraírjuk a történetünket”. A közönség ovációval jutalmazta a szenvedélyes felszólalást.

A kicsit elbóbiskoló Joe Biden amerikai elnök pedig azt ígérte, hogy Amerika (Donald Trump évei után) visszatért, „túláradó felelőssége van” és „példát fog mutatni”.

A csúcs királynője Greta Thunberg aktivista – aki nem is vesz részt rajta és aki azt mondja, hallgassunk a tudósokra, de nem merül el a részletekben. Híveinek ez nem számít, így is hatalmas ünneplést kapott egy parkban, ahol egy népszerű skót dal nyomdafestéket nem tűrő változatával üzentek a választott politikai vezetőknek, hogy mit kezdjenek a klíma-politikájukkal. Később még hozzátette: „Ez a konferencia sehova sem vezet, a vezetők úgy tesznek, mintha érdekelné őket a jövőnk, de hazudnak.”

Az aktivistáktól a számukra démoni Donald Trumpot leváltó Joe Biden is kapott, mert „üres kézzel jött”, a Guardian című lap pedig emlékeztetett:

kormányzása első fél évében 2500 új olaj- és gázkutatási engedélyt adott ki, miközben Trumpnak ez kétszer annyi ideig tartott.

Közben a kínai kormány angol nyelvű szócsöve, a Global Times ismét a nyugati országokat vádolta a klímaváltozás előidézésével és megemlítette: Thunberget arra használják, hogy Kínát ütve eltereljék erről a figyelmet, pedig náluk alacsonyabb az egy főre jutó emisszió, mint Amerikában. Akármit is reméljenek Nyugaton, Kína nem vállalja a nyugatiak által meghatározott kibocsájtási kvótákat – tette hozzá az újság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×