Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes beszédet mond az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén. A november 12-ig tartó tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.
Nyitókép: MTI/AP/Daily Express/Pool/Steve Reigate

COP-26: érzelmes beszédek, de lesz-e a földlakók számára kemény klíma-kompromisszum?

Vádak, ígéretek, remények – erről szól a COP26 Klímacsúcs – azaz a „Felek 26. Konferenciája” – az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményét aláíró összes állam találkozója... néhány „apró” kivétellel.

Miként lehetne elérni, hogy a század végéig maximum 1,5 Celsius fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest? Ez a tét a glasgow-i klímacsúcson és ezzel fogadta több száz ország küldötteit a házigazda Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is.

A továbbra is növekvő emisszió közepette azonban a másfél fokos cél sokkal keményebb áldozatokat követel az emberiségtől, mint a Párizsban határként meghatározott 2 Celsius fok – miközben a jelenleg valószínű szcenárió a 2,7 fokos hőmérséklet emelkedés. Johan Rockström vezető klímakutató szerint az 1,5 fok

„nem kitalált politikai szám, hanem a bolygó határértéke... még a töredékkel magasabb szám is veszélyes, mert visszafordíthatatlan változásokat okozhat az éghajlatban,

például a grönlandi jég olvasásával”.

De hogyan lehet alkut kötni, ha nincs ott Glasgowban a szénerőművek tekintetében fő széndioxid-kibocsájtó Kína és negyedik helyen álló, fosszilis tüzelőanyag-exportőr Oroszország?

Egyes kommentátorok szerint Hszi Csinping kínai elnök azért maradt otthon, mert nem akarja elkapni a Covidot. Vlagyimir Putyinnal pedig nem sokan akarnak szóba állni – bár néhány év alatt jelentősen változott a klímahelyzethez való hozzáállása.

Kína és Oroszország is karbonsemleges akar lenni 2060-ra – de csak tíz évvel az EU saját határideje után.

Nem ment el a klímacsúcsra II. Erzsébet királynő sem – igaz, orvosai tanácsára. A brit uralkodó így egy videoüzenetben szólította fel a résztvevőket, hogy „emelkedjenek felül a pillanatnyi politikán és váljanak valódi államférfiakká” a klímaválság leküzdésével.

A britek egy másik globális szupersztárjukat, a természetfilmes Sir David Attenborough-t is a világszínpadra tolták. Ő közölte: „a világ már bajban van” ...de „nem félnünk kell, hanem reménykedni”, és „a fiatalok lökést adnak, hogy újraírjuk a történetünket”. A közönség ovációval jutalmazta a szenvedélyes felszólalást.

A kicsit elbóbiskoló Joe Biden amerikai elnök pedig azt ígérte, hogy Amerika (Donald Trump évei után) visszatért, „túláradó felelőssége van” és „példát fog mutatni”.

A csúcs királynője Greta Thunberg aktivista – aki nem is vesz részt rajta és aki azt mondja, hallgassunk a tudósokra, de nem merül el a részletekben. Híveinek ez nem számít, így is hatalmas ünneplést kapott egy parkban, ahol egy népszerű skót dal nyomdafestéket nem tűrő változatával üzentek a választott politikai vezetőknek, hogy mit kezdjenek a klíma-politikájukkal. Később még hozzátette: „Ez a konferencia sehova sem vezet, a vezetők úgy tesznek, mintha érdekelné őket a jövőnk, de hazudnak.”

Az aktivistáktól a számukra démoni Donald Trumpot leváltó Joe Biden is kapott, mert „üres kézzel jött”, a Guardian című lap pedig emlékeztetett:

kormányzása első fél évében 2500 új olaj- és gázkutatási engedélyt adott ki, miközben Trumpnak ez kétszer annyi ideig tartott.

Közben a kínai kormány angol nyelvű szócsöve, a Global Times ismét a nyugati országokat vádolta a klímaváltozás előidézésével és megemlítette: Thunberget arra használják, hogy Kínát ütve eltereljék erről a figyelmet, pedig náluk alacsonyabb az egy főre jutó emisszió, mint Amerikában. Akármit is reméljenek Nyugaton, Kína nem vállalja a nyugatiak által meghatározott kibocsájtási kvótákat – tette hozzá az újság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×