eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson brit miniszterelnök, II. Albert monacói uralkodó herceg és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár (b-j) az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén. A november 12-ig tartó tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Christopher Furlong

ENSZ-főtitkár: a saját sírunkat ássuk

António Guterres: a szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól.

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (Conference of the Parties, COP26) hivatalosan is megnyitó beszédében.

A 12 napos, informális rendezvényekkel már vasárnap óta zajló konferencián – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – csaknem kétszáz ország képviselői vannak vagy lesznek jelen.

Hétfőn megérkezett a találkozóra Joe Biden amerikai elnök is.

Guterres a hivatalos megnyitón kijelentette: ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy "magunkat gyilkoljuk" fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, "hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk".

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.

Guterres a hivatalos megnyitón kijelentette: ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy "magunkat gyilkoljuk" fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, "hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk".

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.

Guterres elmondta:

  • a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta eltelt hat év a valaha feljegyzett hat legforróbb év volt.
  • Az óceánok vízszintje ma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint harminc évvel ezelőtt,
  • a tengervíz hőmérséklete magasabb, mint valaha, és gyorsuló ütemben melegszik tovább,
  • az Amazonas esőerdőinek egyes térségei pedig ma már több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint amennyit elnyelnek.

António Guterres szerint illúzió lenne azt hinni, hogy a legutóbbi időszakban bejelentett klímavédelmi vállalásokkal az emberiség irányt vett az eddigi folyamatok visszafordítása felé. Az emberiség abban az esetben is éghajlati katasztrófa felé tart, ha a legutóbbi vállalások mindegyike egyértelmű és hiteles, márpedig e vállalások némelyikével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel - tette hozzá.

Guterres kijelentette: a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása is két Celsius-fokot jóval meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedéssel járna.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 1,5 fokra korlátozó célkitűzést, de ehhez azonnal és konkrét lépésekre van szükség annak érdekében, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkenthető legyen a felmelegedést okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása.

Az ENSZ-főtitkár szerint

a legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaságok csoportja (G20) különös felelősséggel tartozik e célok teljesíthetőségéért,

mivel ez az országcsoport adja a globális szennyezőanyag-kibocsátás hozzávetőleg 80 százalékát.

Boris Johnson, a vendéglátó Nagy-Britannia miniszterelnöke a COP26-konferencia hétfői hivatalos nyitónapján felszólalva úgy fogalmazott: a végítélet napjának közeledtét jelző óra az éjfél előtti utolsó percet mutatja, vagyis az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből.

Johnson szerint ha csak két fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az is több százmillió ember élelmiszerellátását sodorná veszélybe, négyfokos további melegedés esetén pedig "búcsút lehet inteni" olyan városoknak, mint Miami, Alexandria vagy Sanghaj, amelyek hullámsírba vesznének.

A brit kormányfő szerint ugyanakkor már megvan a katasztrófa megelőzéséhez szükséges technológia.

Johnson kiemelte: már 2035-re világszerte meg lehet szüntetni a belső égésű motorokkal felszerelt, szénhidrogén-üzemanyagokkal működő autók forgalmazását. Felidézte, hogy Nagy-Britanniában már 2030-tól tilos lesz ilyen új autók értékesítése.

Károly brit trónörökös is azt hangoztatta felszólalásában, hogy az emberiség "a szó szoros értelmében kifutott az időből", és most már sürgősen csökkenteni kell a szennyezőanyagok kibocsátását.

II. Erzsébet királynő fia kijelentette: "abszolút kritikus jelentőségű" feladat annak elérése, hogy gazdaságossá váljon olyan megoldások alkalmazása, amelyek lekötik a kibocsátott szén-dioxidot.

A walesi herceg hangsúlyozta: olyan üzleti környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi minden üzleti szektor számára a szükséges lépések megtételét.

"Tudjuk, hogy ez nem néhány millió dollárba, hanem ezermilliárdokba fog kerülni", de a tétlenség ára sokkal magasabb, mint a megelőzésé – hangsúlyozta a brit trónörökös.

Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England előző kormányzója a COP26-értekezlet nyitánya elé írt – a Financial Times című londoni üzleti napilapban megjelent – elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×