eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Több mint száz ország megállapodott az erdőirtás leállításáról, Magyarország a kivételek között

Száznál több ország részvételével megállapodás született, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.

A megállapodás – amelyet 105 ország képviselői írtak alá – célként tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.

Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka.

Az egyezményhez csatlakozó országok kedden közzétett listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Magyarország aláíróként nem csatlakozott az egyezményhez – a részes országok listája itt található.

Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is.

Forrás: gov.uk
Forrás: gov.uk

A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.

Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodást hivatalosan bejelentő felszólalásában úgy fogalmazott: véget kell vetni annak a felfogásnak, amely szerint "az emberiség feladata a természet leigázása".

A magyar célok

A kormány 2030-ra a 27 százalékos erdősítési arányt kíván elérni - mondta Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a hétvégén egy faültetési akción.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára korábban kijelentette: közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása, hiszen az eltűnésükkel együtt az emberek mostani életformája is veszélybe kerülne.

A politikus a napokban arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a kormány által októberben indított Zöld konzultációban, ennek keretében mondjon véleményt az erdőtelepítésekről, a hulladékgyűjtés helyzetéről.

A megállapodás szövege itt olvasható, a benne szereplő hat pont lényege pedig alább.

  • Az erdők és más szárazföldi ökoszisztémák megőrzése és helyreállításuk felgyorsítása;
  • Olyan, a fenntartható fejlődést, valamint a fenntartható árutermelést és -fogyasztást előmozdító nemzetközi és hazai kereskedelem- és fejlesztési politikák elősegítése, amelyek az országok kölcsönös előnyére szolgálnak, és amelyek nem vezetnek az erdőirtáshoz és a talajromláshoz;
  • A sebezhetőség csökkentése, az ellenálló képesség növelése, a vidéki megélhetést elősegítése, többek között a közösségek megerősítésén, a jövedelmező, fenntartható mezőgazdaság fejlesztésén és az erdők sokrétű értékeinek elismerésén keresztül, mindeközben elismerve az őslakos népek, valamint a helyi közösségek jogait. Mindezt összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzeti rendelkezésekkel;
  • Mezőgazdasági politikák és programok végrehajtása és szükség esetén újratervezése a fenntartható mezőgazdaság ösztönzése, az élelmezésbiztonság előmozdítása és a környezet védelme javára;
  • A nemzetközi pénzügyi kötelezettségvállalások újbóli megerősítése és a köz- és magánforrások széles köréből származó finanszírozás és befektetés jelentős növelése, ugyanakkor a források hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, hogy lehetővé váljon a fenntartható mezőgazdaság, a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők megőrzése és helyreállítása, valamint az őslakosok és a helyi közösségek támogatása;
  • Az erdőpusztulások visszafordítása érdekében meg kell könnyíteni a pénzügyi áramlások nemzetközi célokkal való összehangolását, ugyanakkor biztosítani kell, hogy szilárd politikák és rendszerek működjenek az ellenállóképes, fenntartható gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében, elősegítve az erdőkkel, a fenntartható földhasználattal, a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos célok elérését.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×