Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
322.04
bux:
131343.2
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán az Országház kupolacsarnokában 2021. augusztus 20-án. A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepén adják át.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Áder János: a hitelesség visszaszerzéséről szól Glasgow

A köztársasági elnök cselekvésre szólított fel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülésén.

Glasgow nemcsak az ambíciók emeléséről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a mielőbbi látható eredményekről is szól – mondta Áder János köztársasági elnök a skóciai nagyvárosban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülésén (Conference of the Parties, COP26).

Felszólalásában az államfő kijelentette: a helyzet kritikus mivoltára figyelmeztető drámai hangütésű mondatok elhangzottak már korábban is, márpedig "nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk".

Leszögezte: nehéz sikeres tanácskozásról beszélni, hogyha a helyzet – jelen esetben a légkör szén-dioxid-koncentrációja – folyamatosan romlik. Márpedig a légkör szén-dioxid-koncentrációja nőtt az elmúlt 25 évben, és sajnos a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta is – fűzte hozzá Áder János.

"A tudomány eredményei és a természet jelzései egyértelműek, cselekednünk kell" – fogalmazott glasgow-i beszédében az államfő.

Kijelentette: ahogy az a glasgow-i COP26-találkozó hétfői munkanapján mindenki részéről elhangzott, szükséges az ambíciók emelése, ami helyes. Áder János feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mit is jelent ez, mi legyen ennek a tartalma.

A köztársasági elnök szerint először is őszinte számvetésre van szükség az egyes országok eredményeit illetően, és

a PR-mutatványok helyett cselekvés kell.

Másodsorban szükséges az is, hogy a nagy kibocsátók, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátás nyolcvan százalékáért felelnek, mielőbb megállapodásra jussanak a csökkentés üteméről – hangsúlyozta Áder János.

Az államfő kitért a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hét végi római csúcsértekezletére is, megállapítva: azon a találkozón nem született döntés az új szénerőművek építésének tilalmáról, és a résztvevők nem állapodtak meg a fosszilisenergia-támogatások megszüntetésének semmiféle időpontjáról sem.

Mindemellett "azt tapasztalom, hogy a 1,5 fokhoz való ragaszkodás annál gyakrabban kerül be a különböző nemzetközi dokumentumokba, minél távolabb kerülünk ettől a céltól" – mondta a köztársasági elnök.

Áder János arra a nemzetközi klímavédelmi célkitűzésre utalt, amelynek alapján 1,5 fokra kell korlátozni a további globális felmelegedés mértékét.

Az ambíciók emelésének tartalmi kérdéseire visszatérve az államfő szükségesnek nevezte, hogy azok az országok, amelyekben az egy főre eső kibocsátás jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot, vállaljanak nagyobb szerepet az ambícióemelés finanszírozásában.

Áder János szerint a kibocsátás csökkentése mellett legalább akkora gondot kell fordítani az alkalmazkodásra is.

Elmondta:

Magyarország a világ kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel,

vállalja ugyanakkor, hogy 2050-re klímasemleges lesz. Erről törvény született és a végrehajtás megkezdődött – tette hozzá.

Mindemellett "2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést" – mondta a köztársasági elnök.

Elmondta azt is, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.

"Egy hónap múlva Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót szervezünk Budapesten, hogy ne csak az ambícióemelés fontosságáról beszéljünk, de a közös cél eléréséhez szükséges megoldásokat, innovációkat, technológiákat is bemutassuk" – zárta glasgow-i felszólalását Áder János.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×