Másfél fok - ennyi lehet az általános felmelegedés az évszázad végére az ipari forradalom előtti állapothoz képest.
Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést. Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, "jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza". "Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről."
A megállapodás hangneme szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé - közölték a tárgyalásokon részt vevő diplomaták az AFP-vel.
A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok - lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt tartása, azóta ez utóbbi célkitűzés vált elsődlegessé.
Nem kormányzati szervezetek szerint a fő tét annak ismerete, milyen konkrét eszközöket vállalnak az egyes országok a célkitűzés betartása érdekében, amiről gyakran nem szívesen nyilatkoznak.
Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint ugyanis a világ továbbra is a "katasztrofális" plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobbik esetben a +2,2 Celsius-fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt, gyakran "homályos" karbonsemlegességi ígéreteket is.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményban az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel.
Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-i határidővel, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Kína és Oroszország például 2060-ot tűzte ki célul, Ausztrália és Franciaország pedig 2050-et.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország - közöttük az Európai Unió összes tagállama és az Egyesült Államok - tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is – derül ki a Másfélfok írásából. Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa az InfoRádióban elmondta, a magas ózonszint irritálhatja a légutakat és a szemet, csökkentheti a tüdőfunkciót, valamint súlyosbíthatja a meglévő légzőszervi betegségeket és asztmás tüneteket.
Százmillió forintos bírságot szabott ki a kormányhivatal a szegedi BYD-építkezésnél történt halálos munkahelyi baleset felelőseire – jelentette be Stumpf Péter (Tisza) szegedi országgyűlési képviselő.
Emelkedtek az európai tőzsdék a mai kereskedésben, a délután megjelent amerikai munkaerőpiaci jelentés pedig új lendületet adott a piacoknak. Júliusban 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban a várt 80 ezres növekedés helyett, ráadásul az előző két hónap adatát összesen 103 ezerrel lefelé módosították. A számok után esnek az amerikai kötvényhozamok, a Wall Street indexei pedig emelkedtek, mivel mérséklődtek a szeptemberi Fed-kamatemeléshez fűződő várakozások. Közben itthon is voltak események, a Mol és a Richter is hajnalban tette közzé negyedéves számait - előbbi árfolyama a jelentést követően történelmi csúcsra ment.
21 °C
