eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: AstraZeneca PLC

Ukrajna szerint Moszkva fúrja az AstraZenecát

Oroszország állhat az AstraZeneca koronavírus-vakcina szembeni európai bizalmatlanság hátterében – ezzel vádolta meg Moszkvát az ukrán kulturális miniszter. Olekszandr Tkacsenko erről a Telegram nevű alkalmazásban írt.

Több európai ország is felfüggesztette a brit fejlesztésű AstraZeneca koronavírus-vakcina használatát, miután trombózisról és agyvérzésről szóló jelentések láttak napvilágot olyan emberekről, akik megkapták a védőoltást.

Bár kutatók, tudományos szakértők és a gyógyszerügynökségek is azt hangoztatják: nincs bizonyított, ok-okozati összefüggés és a több millió beoltott számához képest csak néhány tíz vérrögképződéses esetről tudni, több európai ország is ideiglenesen felfüggesztette a szérum használatát.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatot indított, miközben Ukrajna kulturális minisztere egyszerű magyarázattal szolgált: Oroszország machinál a háttérből és keltett sikeresen bizalmatlanságot az AstraZeneca szérummal szemben.

Olekszandr Tkacsenko a brit vakcina elleni dezinformációs kampánnyal vádolta meg Oroszországot, amelynek az lenne a célja, hogy előnybe hozza saját oltóanyagát, a Szputnyik V-t.

„Hirtelen információk tömege jelent meg a Szputnyik közvetlen riválisa támasztotta állítólagos veszélyekről” – írta kedden a Telegram alkalmazás egyik csatornáján az ukrán miniszter.

Az AstraZenecával szemben a hasonló, adenovírus technológiára épülő Szputnyik európai engedélyeztetése még csak nemrég indult el és hónapokig tarthat. Érdekes módon az AstraZeneca és a Szputnyik gyártója közös kíséletekbe kezdett arról, hogy lehet-e kombinálni a két oltást – azaz, hogy ha az egyik szérummal adják be az első dózist, akkor követheti-e a második oltás alkalmával a másik szer.

Az európai országokban a „vakcináló-élbolynál” lassabban haladó oltások és a vakcinák beszerzése és elosztása körüli bírálatok közepette néhány tagállam orosz vakcinát is rendelt. Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság hatóságai jóvá is hagyták az orosz szer alkalmazását.

A most vádat megfogalmazó Ukrajnában viszont a hatóságok hivatalosan megtiltották a Szputnyik V regisztrálását és azt „Oroszország Ukrajna elleni hibrid fegyverének” nevezték. A rendeletben továbbá megjegyezték: „tilos az olyan vakcinák regisztrációja, amelyet az ukrán parlament által agresszornak minősített államok gyártanak” – a kifejezés a kelet-ukrajnai válságra utal, amelyben Ukrajna és nyugati szövetségesei szerint Oroszország a térség oroszajkú lázadóit támogatva beavatkozik a kijevi kormánnyal szemben.

Az ukrán hatóságok azt is az agresszió megnyilvánulásának tekintették, hogy a lázadó területeken megkezdték az emberek Szputnyik V-vel történő beoltását.

Tkacsenko miniszter szerint az AstraZeneca bajai arra vezethetők vissza, hogy „Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a versenytárs vakcináját, majd nyomást gyakorol az európai politikusokra, hogy engedélyezzék a Szputnyik használatát”. Tkacsenko megjegyzéséből úgy tűnik ugyanakkor, mintha az egyes európai kormányok kétes forrásokból származó és nem ellenőrzött információ alapján álltak volna le az AstraZeneca használatával. Az orosz vakcina terjesztői közben több európai céggel állapodtak meg a Szputyik V jövőbeli európai gyártásáról.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×