eur:
403.38
usd:
351.63
bux:
98235.14
2025. június 19. csütörtök Gyárfás
Karácsonyi dekoráció egy zárva tartó üzlet kirakatában Londonban 2020. november 24-én. Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány megfékezését célzó jelenlegi zárlatot december 2-án oldják fel, ugyanakkor a korábban már alkalmazott, háromfokozatú készenléti rendszert több elemében megerősítik. A november 5-én elrendelt, négy hétre szóló intézkedéscsomag értelmében az Angliában élők jelenleg csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat, a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, a szabadidőközpontok, az edzőtermek, a mozik, a fodrászatok, a szépségszalonok, a pubok, a bárok és az éttermek zárva tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Még tíz évig velünk lesz a brit vírusmutáns

Valószínűleg elterjed a világon a gyorsabban fertőző brit koronavírus-mutáció – erre figyelmeztetett a brit genetikai monitoring szolgálat főnöke. Emiatt szerinte a következő tíz évben is szükség lesz csapata munkájára, amely a vírusgenómok úgynevezett szekvenálását végzi.

A brit – avagy ahogy a szigetországban emlegetik – a kenti koronavírus-variáns már „meghódította az országot és minden valószínűség szerint elterjed a világon” – mondta Sharon Peacock professzor a brit génmonitoring program főnöke.

A kenti változatot már 50 országban azonosították. Először tavaly szeptemberben tűnt fel dél-kelet Angliában és neve az ott található Kent megyére utal. A következő hónapokban gyorsan terjedt és a brit hatóságok ezzel indokolták a januártól érvényes új karanténkorlátozásokat.

A Brit Covid-19 Genóm Konzorciumot vezető Peacock professzor a BBC-nek elmondta:

„Azt követően, hogy sikerül legyűrni vagy addig mutálódik, amíg már nem tud betegséget okozni, már nem kell majd aggódnunk miatta. De úgy látom, hogy a következő tíz évben még figyelni fogunk rá”.

Mindez nem azt jelenti, hogy a pandémia még tíz évig tart majd, hanem azt, hogy az évtized során további, új változatokat kell majd szekvenálni.

A szekvenálás néven ismert módszer lényege, hogy a vírus genetikai anyagának vizsgálatával meghatározzák, milyen sorrendben kapcsolódnak egymáshoz annak építőelemei, a négy betűjellel – A, T, C, G – jelölt „bázisok”. A módszerrel már eddig is kutatták a Covid-19 előtti, genetikai alapú betegségekre utaló hajlamot. Emellett a módszer segít meghatározni, hogyan változott az előbbi változatokhoz képest a koronavírus és segít megjósolni az egyes gyógyszerek hatékonyságát vagy éppen potenciális rossz hatásait.

Peacock professzor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a jelenleg Nagy-Britanniában jóváhagyott vakcinák hatékonyak a szigetországban honos vírusvariánsokkal szemben. A héten ugyanakkor szóba került egy a teljes tudományos ellenőrzésen még nem átesett tanulmány, amely szerint az AstraZeneca széruma csak minimálisan védi a fiatalabb és enyhébb lefolyású Covid-19-re hajlamos embereket az úgynevezett dél-afrikai variánssal szemben. A brit hatóságok válasza erre az volt, hogy ez a mutációt csak minimális számban – kevesebb, mint 200 emberben fedezték fel a szigetországban és nem ez lesz a domináns vírus Nagy-Britanniában. A tanulmány szerzői azt is hozzátették: valószínű, hogy az idősebbeknél és a a betegség súlyosabb eseteiben a brit vakcina jó védelmet biztosít.

Tény azonban, hogy a jelenlegi vakcinákat még a korábbi koronavírus-mutációkra tervezték. Közben azonban megindult az újabb generációs oltóanyagok fejlesztése is.

A brit Covid-19 Genóm Konzorcium jelenleg heti 20 ezer pozitív mintát elemez ki – ez 5-10 százaléka az összes esetnek, de a fertőzések visszaesésével az a céljuk, hogy a jövőben elkészítsék az összes fertőzött ember mintájának genetikai térképét.

Peacock professzor arról is beszélt: természetes, hogy vannak új vírus-variánsok, de ezek között csak nagyon kis számban jelennek meg olyan új jellemzők, amelyek nyomán a vírus jobban terjed vagy el tudja kerülni a vakcina által kiváltott immunreakciót.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Valós veszély az iráni fegyvercélú urándúsítás – Aszódi Attila tisztázta a részleteket

Valós veszély az iráni fegyvercélú urándúsítás – Aszódi Attila tisztázta a részleteket

Irán régóta törekszik egy széles spektrumú nukleáris program megvalósítására. Izrael most az urándúsító kapacitásokat, létesítményeket támadja, mert azt feltételezi, hogy Irán fegyvercélú urándúsításra törekszik – erről beszélt az InfoRádióban Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.19. csütörtök, 18:00
Szalai Máté
külpolitikai szakértő, a Clingendael Intézet kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×