Infostart.hu
eur:
391.01
usd:
331.6
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (b) megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én. A szavazást Tusk kezdeményezte, mert az ellenzéki jelölt győzött az elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz

Szakértő: ha Donald Tusk ideológiai alapon kormányoz, állandósulhat a feszültség az új elnökkel

A lengyel kormánykoalíció lefutotta a kötelező kört a Donald Tusk által kezdeményezett bitzalmi szavazással, a jövő nagy kérdése az lesz, hogy a koalíciós pártok egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben, illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben – mondta az InfoRádióban Zeöld Zsombor.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 243 igen és 210 nem szavazat mellett megnyerte a kormánya ellen kért bizalmi szavazást a parlament alsóházában. A kormányfő az után kezdeményezte a szavazást, hogy az ellenzéki jelölt, Karol Nawrocki győzött az elnökválasztáson a liberális varsói polgármesterrel, Rafal Trzaskowskival szemben. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban elmondta: bár Donald Tusk úgy kommentálta a szerdai eseményeket, hogy a bizalmi szavazás nem személy szerint róla, hanem a kormánykoalícióról szólt, ennek ellenére az elmúlt napokban a koalíciós partnerek közül egyes politikusok azt észrevételezték, hogy más szempontból „a kettő nem feltétlenül egy és ugyanaz”. Még a voksolás előtt az érintettek azzal érveltek, lehet, hogy a kormány jövőjéről szavaznak, de annak eredménye nem terjed ki arra, hogy Donald Tusk lesz-e a miniszterelnök a következő két évben is.

Ezzel együtt a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza szerint semmi jel nem mutat arra, hogy kormányfőcsere lehetne a közeljövőben Lengyelországban. Mint fogalmazott, a kormánykoalíció „lefutotta a kötelező kört” a bizalmi szavazással, mindegyik koalíciós párt a jelenlegi kabinetet támogatta.

A nagy kérdés az lesz, hogy a koalíciós pártok „egymás között és zárt ajtók mögött” egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben,

illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben, mert a kabinet működésében vélhetően elkerülhetetlenek lesznek bizonyos változások.

Zeöld Zsombor szerint a bizalmi szavazás eredménye érdemben nem befolyásolja a megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki hozzáállását a kormányhoz. Az elmúlt napokban mindkét fél jelezte, hogy kész az együttműködésre, a következő időszakban kiderül, hogy alakul ez a viszony, a szakértő úgy látja, egyelőre „puhatolózás” zajlik. Hozzátette: ha a közeljövőben olyan törvényeket terjesztenek elő, amelyeket a lengyel állam már régóta kíván, hogy megszülessenek, akkor „politikai öngyilkosság lenne” Karol Nawrocki részéről ezen jogszabályok bevezetésének az akadályoztatása. Ugyanakkor úgy véli,

ha ideológiai kérdések fogják meghatározni a kormány működését, akkor tartósan nagy feszültség alakulhat ki a felek között.

Zeöld Zsombor úgy fogalmazott, Karol Nawrocki alatt is „meg kell melegednie az elnöki széknek”, és bár a magyar mondás szerint „új seprű jól seper”, egyelőre nem lehet tudni, mennyi konfliktust vállal fel a kormánnyal szemben.

Az ellentétek kiéleződése abból is adódhat, hogy mind az állam szempontjából létfontosságú jogszabályok, mind az ideológiai töltetű törvények lényegesek lehetnek, sőt a határok összemosódhatnak. Ilyen lehet akár az abortusz szabályozása is, de Zeöld Zsombort szerint ez a kérdés jelen pillanatban „halott” Lengyelországban. Ennek legfőbb oka, hogy bár a koalíciós pártok között konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy liberalizálni kell az abortusztörvényt, ennek mértékéről viszont nem tudtak megállapodni egymással. A szakértő azt gondolja, lehet különbséget tenni a törvények között, illetve felállítani prioritásokat, például a deregulációban. Megjegyezte: a vállalkozói lét vagy a fiatalok lakhatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése „bőven túlmutat az ideológiai kérdéseken”.

Zeöld Zsombor szerint ideológiai szempontból „a legegyszerűbben lehet tálalni” Lengyelországban az igazságszolgáltatási rendszer mostani helyzetét, a bírók státuszát, a korábbi bírói kinevezések felülvizsgálatát. Mint fogalmazott, ezek a kérdések alapvető fontosságúak lesznek a közeljövőben, főleg az alkotmánybíróság vonatkozásában. Elemzők felvetették, hogy hatalmas teher zúdulna a lengyel igazságszolgáltatási rendszerre, ha most felmentenék azokat a bírókat, akikkel kapcsolatban felmerült az a gyanú, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) politikai szempontok szerint és életkoruk alapján nevezett ki. Szakértők szerint egy ilyen elbocsátási hullámot időben nagyon nehezen lehetne kezelni.

(A nyitóképen: Donald Tusk lengyel miniszterelnököt megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Ha ilyen panaszunk van, bizonyos ételeket és bizonyos italokat kerülni érdemes – erről beszélt Barkai László, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa, gasztroenterológus az InfoRádióban.

A januártól életbe lépő változásokról szólt az idei utolsó Kormányinfó

Az ünnepek miatt szokatlan időben, kedden délután fél 4-től kezdték a Kormányinfót. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt posztolta, hogy az év valószínűleg utolsó kormányülését tartották kedden. A Kormányinfón nem hangzott el nagy bejelentés, elsősorban a januártól életbe lépő változásokat ismertették. A kormányülésen szó esett a Benes-dekrétumokról is, Orbán Viktor tárgyalt szlovák kollégájával az ügyről – mondta Gulyás Gergely.
VIDEÓ
Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Folytatódik az év végi emelkedés a tőzsdéken, az MSCI All Country World Index hétfőn csúcsot döntött, az USA-ban az S&P 500 pedig tegnap már zsinórban a harmadik napja zárt emelkedéssel. Az ázsiai tőzsdéken ehhez képest csak oldalazás volt jellemző ma reggel, a legtöbb vezető ázsiai index alig mutat érdemi elmozdulást. Európában a tegnapi esés után ma reggel iránykereséssel indult a kereskedés, és délutánra sem alakult ki határozott irány, de a Stoxx 600 egy kis emelkedéssel is új csúcsra tudott menni. A karácsony előtti utolsó kereskedési napon számos előrehozott makroadatot kapunk, amelyek hatással lehetnek a kereskedés hangulatára. A következő napokban az ünnepek miatt változó lesz a tőzsdék nyitvatartása, erről szóló összefoglalónk itt olvasható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×