Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.86
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (b) megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én. A szavazást Tusk kezdeményezte, mert az ellenzéki jelölt győzött az elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz

Szakértő: ha Donald Tusk ideológiai alapon kormányoz, állandósulhat a feszültség az új elnökkel

A lengyel kormánykoalíció lefutotta a kötelező kört a Donald Tusk által kezdeményezett bitzalmi szavazással, a jövő nagy kérdése az lesz, hogy a koalíciós pártok egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben, illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben – mondta az InfoRádióban Zeöld Zsombor.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 243 igen és 210 nem szavazat mellett megnyerte a kormánya ellen kért bizalmi szavazást a parlament alsóházában. A kormányfő az után kezdeményezte a szavazást, hogy az ellenzéki jelölt, Karol Nawrocki győzött az elnökválasztáson a liberális varsói polgármesterrel, Rafal Trzaskowskival szemben. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban elmondta: bár Donald Tusk úgy kommentálta a szerdai eseményeket, hogy a bizalmi szavazás nem személy szerint róla, hanem a kormánykoalícióról szólt, ennek ellenére az elmúlt napokban a koalíciós partnerek közül egyes politikusok azt észrevételezték, hogy más szempontból „a kettő nem feltétlenül egy és ugyanaz”. Még a voksolás előtt az érintettek azzal érveltek, lehet, hogy a kormány jövőjéről szavaznak, de annak eredménye nem terjed ki arra, hogy Donald Tusk lesz-e a miniszterelnök a következő két évben is.

Ezzel együtt a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza szerint semmi jel nem mutat arra, hogy kormányfőcsere lehetne a közeljövőben Lengyelországban. Mint fogalmazott, a kormánykoalíció „lefutotta a kötelező kört” a bizalmi szavazással, mindegyik koalíciós párt a jelenlegi kabinetet támogatta.

A nagy kérdés az lesz, hogy a koalíciós pártok „egymás között és zárt ajtók mögött” egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben,

illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben, mert a kabinet működésében vélhetően elkerülhetetlenek lesznek bizonyos változások.

Zeöld Zsombor szerint a bizalmi szavazás eredménye érdemben nem befolyásolja a megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki hozzáállását a kormányhoz. Az elmúlt napokban mindkét fél jelezte, hogy kész az együttműködésre, a következő időszakban kiderül, hogy alakul ez a viszony, a szakértő úgy látja, egyelőre „puhatolózás” zajlik. Hozzátette: ha a közeljövőben olyan törvényeket terjesztenek elő, amelyeket a lengyel állam már régóta kíván, hogy megszülessenek, akkor „politikai öngyilkosság lenne” Karol Nawrocki részéről ezen jogszabályok bevezetésének az akadályoztatása. Ugyanakkor úgy véli,

ha ideológiai kérdések fogják meghatározni a kormány működését, akkor tartósan nagy feszültség alakulhat ki a felek között.

Zeöld Zsombor úgy fogalmazott, Karol Nawrocki alatt is „meg kell melegednie az elnöki széknek”, és bár a magyar mondás szerint „új seprű jól seper”, egyelőre nem lehet tudni, mennyi konfliktust vállal fel a kormánnyal szemben.

Az ellentétek kiéleződése abból is adódhat, hogy mind az állam szempontjából létfontosságú jogszabályok, mind az ideológiai töltetű törvények lényegesek lehetnek, sőt a határok összemosódhatnak. Ilyen lehet akár az abortusz szabályozása is, de Zeöld Zsombort szerint ez a kérdés jelen pillanatban „halott” Lengyelországban. Ennek legfőbb oka, hogy bár a koalíciós pártok között konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy liberalizálni kell az abortusztörvényt, ennek mértékéről viszont nem tudtak megállapodni egymással. A szakértő azt gondolja, lehet különbséget tenni a törvények között, illetve felállítani prioritásokat, például a deregulációban. Megjegyezte: a vállalkozói lét vagy a fiatalok lakhatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése „bőven túlmutat az ideológiai kérdéseken”.

Zeöld Zsombor szerint ideológiai szempontból „a legegyszerűbben lehet tálalni” Lengyelországban az igazságszolgáltatási rendszer mostani helyzetét, a bírók státuszát, a korábbi bírói kinevezések felülvizsgálatát. Mint fogalmazott, ezek a kérdések alapvető fontosságúak lesznek a közeljövőben, főleg az alkotmánybíróság vonatkozásában. Elemzők felvetették, hogy hatalmas teher zúdulna a lengyel igazságszolgáltatási rendszerre, ha most felmentenék azokat a bírókat, akikkel kapcsolatban felmerült az a gyanú, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) politikai szempontok szerint és életkoruk alapján nevezett ki. Szakértők szerint egy ilyen elbocsátási hullámot időben nagyon nehezen lehetne kezelni.

(A nyitóképen: Donald Tusk lengyel miniszterelnököt megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×