Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Nyitókép: Vadas Thermal Resort Párkány/Facebook

Megszólalt az infektológus a párkányi agyevőamőba-tragédiáról

Az „agyevő amőba” a fertőzött vizekben, az orron keresztül jut el az agyig, ahol az agyhártya védtelen vele szemben. A betegség mindössze néhány nap alatt halálhoz vezethet.

Ahogy az Infostart is beszámolt róla, elhunyt az a tizenegy éves gyerek, aki a párkányi Vadas fürdőben fertőződött meg egy ritka parazitával. A kisfiúnál a pozsonyi gyermekkórházban megállapították, hogy agyevő amőbával fertőződött meg

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) magyarázata szerint a Naegleria fowleri egy szabadon élő amőba, egysejtű élőlény, amely meleg édesvízi tavakban, folyókban és forrásokban található meg. A hivatal ismertetője szerint azért nevezik a kórokozót a köznyelvben „agyevő amőbának”, mivel egyes esetekben képes megfertőzni az emberi agyat és elpusztítani az agyszövetet.

A CDC arra is felhívja a figyelmet, hogy a fertőzések rendkívül ritkák, ugyanakkor ha megtámadja az agyat a kórokozó, szinte minden esetben halálos kimenetelű. A hivatal szerint a korábban rögzített agyi fertőzések 97 százaléka bizonyult végzetesnek, tehát az amőba által okozott halálozások száma a fertőzöttek számához viszonyítva rendkívül magas.

Az agyevő amőba extrém ritka fertőzésnek számít, amely alig-alig követelt áldozatokat az elmúlt évtizedekben

– nyilatkozta Csilek András infektológus a hvg.hu-nak. A lap szerint az amerikai országos orvostudományi könyvtár 2021-es tanulmányában arról ír, hogy a megbetegedés 1965-ös első dokumentálása óta mindössze 400 esetet jegyeztek fel világszerte. A szakértők szerint a valós szám valamivel magasabb lehet a nem diagnosztizált vagy nem jelentett esetek miatt.

A fertőzés eddig 39 országban fordult elő, leggyakrabban az Egyesült Államokban, Pakisztánban, Mexikóban, Ausztráliában, Csehországban és Indiában – feltehetően a meleg éghajlat és a szennyezett víznek való kitettség miatt. Az amőba az arcüregen keresztül jut el az agyig, ahol az agyhártya védtelen vele szemben – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a fertőzés rendkívül gyors lefolyású és hatékony terápia híján általában halálos kimenetelű.

A párkányi eset különösen ritka, mivel a parazita természetes élőhelyei elsősorban a hőforrások, tavak, folyók és édesvizű állóvizek.

Bár kimutatták már ivóvízhálózatokban és nem megfelelően karbantartott termálmedencékben is, a megfelelő vízkezelési eljárások – szűrés, klórozás és egyéb fertőtlenítési módszerek – jelentősen csökkentik vagy megszüntetik a fertőzés kockázatát.

Csilek András kiemelte, hogy a fertőzés kizárólag az orron keresztül történik, és csak akkor, ha a kórokozó mélyen az orrüregbe jut. Mivel a vízben sem egyenletes az amőba koncentrációja, gyakran csak egyetlen személy fertőződik meg. A parazita emberről emberre nem terjed.

A fertőzés tünetei között szerepel a magas láz, hányinger, hányás, esetenként epilepsziás roham, tudatzavar és eszméletvesztés. A betegség mindössze néhány nap alatt halálhoz vezethet. Az infektológus megnyugtatásként hangsúlyozta, hogy pályafutása során még nem találkozott ilyen esettel, és valószínűleg nem is fog, tekintettel a megbetegedés rendkívüli ritkaságára.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×