Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.09
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A 2021. január 5-én közreadott képen Enrique Tarrio, az amerikai Proud Boys (Büszke fiúk) elnevezésű amerikai szervezet vezetője részt vesz egy washingtoni tüntetésen 2020. december 12-én. Tarriót 2021. január 4-én rongálás vádjával őrizetbe vették Washingtonban, mert 2020 decemberében egy templomról levett, majd felgyújtott egy zászlót.
Nyitókép: MTI/EPA/Gamal Diab

Éveken át az FBI-nak súgott a radikális Proud Boys vezetője

A csoport tagjai ott voltak az elmúlt év több tüntetésén és a Capitolium ostrománál is.

A többségében fehér követőkből álló Proud Boyst 2016-ban alapították és akkoriban még csak a politikai korrektség túlkapásai és a férfiakat érő vélt korlátozások miatt tiltakoztak. Később a fekete–sárga szín és a PB-logó vált megkülönböztető jegyükké, és az utcai harcokról, valamint Donald Trump akkori elnök támogatásáról híresültek el. A latinó gyökerekkel rendelkező Enrique Tarrio 2018-ban lett a csoport országos elnöke.

Tarriót 2012-ben tartóztatták le csalás vádjával, majd egy volt ügyész és egy bírósági feljegyzés szerint ezután vállalta az együttműködést – amit az ügyész szerint ő kezdeményezett. Ennek nyomán megfelezték a büntetését.

Egy Miamiban tartott meghallgatáson egy szövetségi ügyész, az FBI egyik ügynöke és Tarrio saját ügyvédje is beszélt a 36 éves férfi beépített ügynöki munkájáról, és arról, hogyan segített a hatóságoknak rács mögé juttatni 13, kábítószer-, szerencsejáték- és embercsempészeti ügyekben érintett vádlottat.

Meglepetésre maga Tarrio a Reutersnek adott interjújában viszont tagadta, hogy besúgó lett volna.

Tavaly december 11-én a Proud Boys-főnök Washington utcáira vitte követőit.

„Azt üzenjük a parazitáknak a Kongresszusban és az ellopott Fehér Házban.

Háborút akartok? Akkor megkapjátok”

– mondta egy tömeg előtt egy video tanúsága szerint.

Maga Tarrio nem, de a Proud Boys néhány tagja részt vett január 6-án a washingtoni Capitolium ostromában, miután a választási vereségét megkérdőjelező Donald Trump volt elnök azt mondta: „ha nem harcoltok keményen, akkor nem lesz többé országotok”. Azt, hogy Trump mennyiben felelős a törvényhozás elleni támadásért, amelyben öt ember meghalt, az ellene indult vádeljárás fogja eldönteni.

Tarriót két nappal a rendbontás előtt letartóztatta a washingtoni rendőrség és arra kötelezték, hogy hagyja el a fővárost. Előzőleg vádat emeltek ellene két nagykapacitású lőfegyvertár birtoklása miatt, továbbá azért, mert egy decemberi Trump-párti tüntetésen elégették a Black Lives Matter mozgalom transzparensét.

A CBS News szerint nincs arra utaló jel, hogy Enrique Tarrio az elmúlt évben is együttműködött volna a rendőrökkel, és arról sem, hogy a hatóságok annak idején tudhattak-e szélsőséges csoportokkal fenntartott kapcsolatairól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×