eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Forró Krisztián, az MKP elnöke (YouTube/ujszo.com)

Véget ér a megosztottság – lesz egységes magyar képviselet Szlovákiában

Megvalósul, amit a szlovákiai magyar választók mintegy 80 százaléka szeretne: hamarosan létrejön az egységes magyar politikai képviselet, és megszűnik a széthúzás – erről egyezett meg az MKP, a Híd és az Összefogás vezetése. A pártelnökök bejelentették, közös politikai szubjektumban szeretnék a folytatni a munkát.

Megtették az első lépést a szlovákiai magyar politikai pártok vezetői és az új, egységes politikai érdekképviselet érdekében egy közös pártot alakít ki a Magyar Közösség Pártja, a Híd és az Összefogás. A három párt küldöttsége az MKP pozsonyi székházában ült tárgyalóasztalhoz egymással. A megbeszélésre az MKP hívta meg a másik két párt delegációját, a tárgyalások megkezdéséről másfél héttel korábban a gombaszögi Közéleti Pikniken egyeztek meg a politikusok.

Forró Krisztián, az MKP elnöke az új párt megalakulásáról hozott döntést történelmi pillanatnak tartja. „Mindenki abban érdekelt, hogy a közösségünknek, a felvidéki magyarságnak ismét legyen egy erős képviselete. Ez a képviselet egy közös pártban fog megvalósulni az elkövetkező időszakban. Egy közös pártban gondolkodik a három politikai szubjektum, amely képviselni fogja a felvidéki magyarságot, illetve a dél- és kelet-szlovákiai régiót” – fejtette ki Forró Krisztián.

Sólymos László a február végi parlamenti választások után váltotta a Híd elnöki székében Bugár Bélát. A Híd a választásokon két százalékos eredménnyel jóval a bejutási küszöb alatt teljesített, a legfrissebb közvéleménykutatások szerint pedig jelenleg egy százaléknyi a támogatottsága. Sólymos a hárompárti egyeztetést konstruktívnak nevezte, és hangsúlyozta, a szlovákiai magyar választók közel nyolcvan százaléka szeretné, ha a véget érne a széthúzás és drukkol az egységes magyar politikai érdekképviseletnek.

„Annak örülök, hogy nem arról vitázunk, hogyan próbálja az egyik valamilyen módon bedarálni a másikat, hanem arról beszélünk, miként tudunk összefogni, és egymást segítve összerakni erőinket. Arról, hogyan tudunk létrehozni egy közös, erős politikai szubjektumot, amely a demokrácia, a jogállamiság és az európai irányultság alapjain fog állni, és magában fogja hordozni a szlovákiai magyar társadalom sokszínűségét is. Olyan pártot szeretnénk, amely garantálni tudja Dél-Szlovákia fejlődését és azt, hogy a szlovákiai magyarok életkörülményei megegyezzenek az ország más állampolgárainak életkörülményeivel” – fogalmazott a Híd elnöke.

Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője azt hangsúlyozta, mozgalmuk egy évvel ezelőtt eleve az egységes magyar képviselet kialakítása érdekében jött létre. Hozzátette, a generációs és tematikus megújulást is fontosnak tartják, de az egy évvel ezelőtti tárgyalásoktól eltérően, most nincsenek követelményeik arra vonatkozóan, hogy az egyes pártok mely tagjait nem szeretnék a létrehozandó együttműködésben látni. „Lesz egységes magyar érdekképviselet. Az Összefogás kalandja közel egy évvel ezelőtt indult, amikor még nem úgy nézett ki, hogy itt lesz egységes magyar párt vagy egységes magyar képviselet. Most viszont úgy néz ki, sikerül eljutni oda, hogy valóban létrejön egy közös, egységes magyar párt” – tájékoztatott Mózes Szabolcs.

Azt is elmondta, már most megállapodtak, hogy az aktuális témákra közösen fognak reagálni. „Nagyon konkrét példa, hogy közösen dolgozunk ki egy víziót vagy stratégiát arra, hogy

a szlovák kormány az Európai Uniótól érkező pluszforrásokat hogyan tudja leghatékonyabban kihasználni úgy, hogy Dél-Szlovákiának is minél több ilyen forrás jusson”

– tette hozzá az Összefogás vezetője.

A közös párt létrehozásának egyelőre még nincs pontos menetrendje, most két munkacsoport létrehozásában egyeztek meg a küldöttségek. Az egyik feladata a mindenki számára elfogadható politikai-tartalmi tézisek meghatározása lesz, a másiknak kell kitalálnia, hogy milyen szerkezete legyen a pártnak. Még nem döntötték el azt sem, hogy a három párt egyikére építve hozzák létre a közös pártot, vagy teljesen új szubjektumot építenek fel. Arra sem vállalkoztak a pártvezetők, hogy megjósolják, mikorra jöhet létre az új szubjektum. Sólymos László ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Mindnyájunknak az a célja, és ebben meg is egyeztünk, hogy a legközelebbi választásokon, a helyhatósági választásokon már biztos közös zászló alatt induljunk.”

Az MKP, a Híd és az Összefogás vezetői augusztus 20-án, Szent István napján Révkomáromban közös memorandumot írnak alá az új párt mielőbbi létrehozásáról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×