-1 °C
Nem a kamerák össztűzében érkezett – Boris Johnson brit kormányfő ugyan vasárnap este visszatért a London központjában található Downing Street-i rezidenciára, de a hátsó bejáraton vitték be.
A titkolózás ellenére hétfőn már meg is jelenhet a nyilvánosság előtt, mert ez az első munkanapja, és azonnal foglalkoznia kell a hatalmas vitával: mikor oldják fel a koronavírus-fertőzés miatt bevezetett karantént.
Össztűz a kormányfőre: mikor lesz vége a karanténnak?
Két hétig, amíg egészségi állapota nem engedte, helyettese, Dominic Raab külügyminiszter állta a sarat helyette és egy vasárnapi tévéműsorban nem volt hajlandó beszélni arról, hogy mikor oldanák fel az intézkedéseket. Annyit mondott csak:
„érzékeny és veszélyes a helyzet, ha túl gyorsan lazítanak, jöhet egy második hullám”
– bár az is lehet, hogy csak visszatérő főnökére hagyta, hogy megbirkózzon a kérdéssel.
Boris Johnsonnak egyrészt a pártját finanszírozó támogatók, egyes miniszterek, másfelől pedig a befolyásos parlamenti képviselők számára kell megfogalmaznia, mire is készül.
A múlt héten annyi már kiszivárgott, hogy a betegséget nehezen átvészelő Johnson nem sietne a karantén feloldásával, miközben szombaton már átlépte a 20 ezret a kórházban meghalt nagy-britanniai Covid-19 betegek száma. Nemrég egy vezető illetékes még azt mondta: ha 20 ezer alatt tartják a halottak számát, az jó eredmény lesz. Nem sikerült.
Befolyásos párttámogatók követelnek világos választ
A kormányzó konzervatív párt hat kiemelt támogatója ugyanakkor a korlátozások lazítására szólította fel a miniszterelnököt, mert szerintük a társadalom kezd belefáradni a helyzetbe.
Az Apple technológiai cég adatai szerint az iPhone-felhasználók 20 százalékkal többet gyalogolnak, mint a karantén kezdetén. Hasonló adatokat gyűjt az Android operációs rendszer gazdája, a Google is.
Az ellentmondásosan megítélt belügyminiszter, Priti Patel erre azzal reagálna, hogy megnövelné a bírságot, amit a rendőrök kiszabhatnak a társadalmi távolságtartási szabályok megszegőire.
A donorok közül Michael Spencer milliárdos befektető azt mondta:
„Amilyen hamar csak a józan ész engedik, lazítani kell a karanténon és engedni, hogy előre mozduljon a gazdaság. El kéne kezdeni beszélni erről”.
A tory párt egy másik támogatója, Steve Morgan, a Redgrow építőcég volt vezetője így fogalmazott „fennáll a veszély, hogy a gyógyszer – azaz a karantén – ártalmasabb, mint a terápia... nagyon fontosnak tartom, hogy újra dolgozni kezdjen az ország. Nem a profit miatt, hanem hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, a tömeges munkanélküliséget, a cégek összeomlását és az otthonok elvesztését”.
Mások szerint a túl hosszú karantén „többet árt az emberek egészségének, azzal, hogy megfosztja őket a munkától és tönkreteszi vállalkozásaikat”.
Emellett három brit kabinetminiszter is kifejezte aggodalmát, hogy maradandó kárt okozhat, ha hagynak összeomlani több tízezer brit céget. A munkáspárti ellenzék pedig felvetette: Nagy-Britannia „lemaradhat a világ mögött, ha nem hajlandó beszélni a karanténból való kilépés stratégiájáról”.
