Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.86
bux:
146184
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond az 1989-es népfelkelés 35. évfordulója alkalmából a temesvári Új Ezredév Református Központban megrendezett gálaesten 2024. december 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Sulyok Tamás megindokolta, miért írta alá a gyülekezési törvény szigorítását

A köztársasági elnök szerint a két alapjog összeütközése esetén a gyermekjogok nagyobb súllyal esnek latba, ezért írta alá az Országgyűlés által kedden elfogadott törvényt.

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő jogszabályt – derült ki az éjjel megjelent Magyar Közlönyből. A gyülekezési jogról szóló törvény módosítását hétfőn nyújtották be a parlamentnek, kedden pedig 136 igen szavazattal elfogadták a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítását célzó javaslatot. Az elfogadott javaslat szerint a jövőben már nem lehet megtartani a Pride-felvonulást, a kormánypártok javaslata a gyülekezési jogról szóló törvényt egészíti ki azzal, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.

A parlamenti döntés után a Kossuth téren, majd a Margit hídon demonstráltak a szigorítás ellen, és arra szólították fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Sulyok Tamás szerda délután a Facebookon egy posztban indokolta meg, hogy miért írta alá a gyülekezési törvény módosítását.

Az államfő álláspontja szerint az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalom miatt korlátozta a gyülekezési alapjogot, mert a gyermekvédelmi törvény célja többek között, hogy a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása.

„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása” – indokolt a köztársasági elnök, és jelezte, mivel a korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

Sulyok Tamás szerint arról, hogy a tilalom mely konkrét rendezvényekre érvényes, az a jogalkalmazók mérlegelésétől függ, de az ő döntésük ellen is van megfelelő jogorvoslati lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elmúlt napok elszámoltatással kapcsolatos lépései egyértelmű üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány nemcsak számonkéri, meg is akarja szüntetni a régi elitet.

Orosz dróntámadások érték Munkácsot, Magyar Péter is megszólalt

Ellenséges drónt észleltek Munkács légterében kedd reggel. A városban több robbanás hangját is hallották, miközben Ukrajna több térségében orosz légitámadás zajlott. Kárpátalját ezzel immár hatodik alkalommal érte dróntámadás. A hírre Magyar Péter miniszterelnök is reagált.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Megszólalt a helyettes államtitkár: Átfogó munkaügyi változtatásokra van szükség a demográfiai válság ellensúlyozására

Megszólalt a helyettes államtitkár: Átfogó munkaügyi változtatásokra van szükség a demográfiai válság ellensúlyozására

A magas foglalkoztatottság ellenére komoly kihívás elé állítja a magyar gazdaságot a munkaképes korú népesség csökkenése. A hazai munkaerő-tartalékok mozgósítása, a termelékenység növelése és a külföldi dolgozók foglalkoztatása egyaránt szerepet kaphat a megoldásban – hangzott el a Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián. Az eseményen az is kiderült, hogy a munkáltatók várhatóan 2027 első harmadában ismerhetik meg a bértranszparencia hazai szabályait.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×