Nem beszélhetünk háborúról, sem a Közel-Keleten, sem az Egyesült Államok és Irán között – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója. „Ez egy ilyen sajátos helyzet. Irán és Amerika már régóta fegyveres incidensekkel kommunikál egymással.”

Tálas Péter úgy fogalmazott: ezúttal megemelték a hangnemet. Az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét ugyanis még múlt pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására célzottan likvidálták Irakban.

„És utána rájött az Egyesült Államok, illetve valamennyi szereplő, hogy ez nagyon veszélyes eszkalációs lehetőség. Összességében azokkal értek egyet, akik a mostani választ arányosnak tekintik. Olyannyira, hogy nagyon sokan azt gondolják, és valószínűleg ez így is van, hogy

maguk az amerikaiak ajánlották ezt föl Iránnak

– jegyezte meg a szakember. – Valamilyen formában megüzenték, legalábbis levelekről szólnak a híradások, amikben gyakorlatilag azt mondták: amennyiben arányos lesz, ami feltétel nélkül azt jelenti, hogy ne legyen halálos áldozat, hiszen Szulejmánit is hivatalosan azért likvidálták, mert a bagdadi követség megtámadásakor egy úgynevezett PSC-s, Private Security Company, tehát egy magán biztonsági vállalat amerikai alkalmazottja meghalt. Az irániak pedig láthatóan fontosnak tartották, hogy belpolitikailag demonstrálják azt, hogy Szulejmáni halálát megtorolják” – fejtette ki.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója úgy véli, a megtorlással kvázi lezárható a konfliktus.

Vélhetően ezt támasztja alá Donald Trump szerdai sajtótájékoztatója is, amelyen azt mondta az elnök, hogy egyetlen amerikai sem sérült meg az iráni rezsim éjszakai támadásában, csak minimális kár keletkezett az amerikai bázisokban. Hozzátette: az amerikai erők mindenre fel vannak készülve, de „úgy tűnik, hogy Irán visszavesz, ami jó dolog minden érintett félnek, és nagyon jó dolog a világnak”.

A likvidált Szulejmáni volt a Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka, mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

Vonzó, de nem érdekük

Tálas Péter arról is beszélt a műsorban: szaúdi–iráni törésvonalat lát a Közel-Keleten. Hozzátette: a nyugati államok gazdasági szankciói akkor kezdtek kellemetlenné válni, amikor ez már érintette az olajat is.

„Minden szankció akkor érvényes, ha azt a szereplők betartják. A nagyhatalmak nem kényszerülnek arra, hogy betartsák” – jegyezte meg. Egyébként Donald Trump szerdai sajtótájékoztatóján is arról beszélt, Amerika mára energiafüggetlenné vált, és „nincs szüksége a közel-keleti olajra”. Tálas Péter szerint a szankciók kijátszhatók, és azok betartását nem támasztja alá egy közel-keleti politika.

Lesz Iránnak atomfegyvere?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szólt az iráni atomprogramról is: „Nem érdeke szerintem Iránnak atomfegyvert létrehozni, bár kétségtelen, hogy nagyon vonzó abból a szempontból, hogy

akinek atomfegyvere van, azt másképp kezelik a nagyhatalmak,

beleértve az Egyesült Államokat is. Tehát teljesen mindegy, hogy milyen például Kim Dzsong Un rendszere, őt barátjának nevezi Donald Trump, miközben az irániakat, akiknek nincs atomfegyverük, de még csak a programot sem akarják egyelőre elkezdeni, őket ellenségnek tekinti – magyarázta. – Sokkal inkább azt gondolom, hogy amennyiben Iránnak lenne atomfegyvere, akkor minden egyes közel-keleti nagyhatalom elkezdené a saját atomfegyverét fejleszteni, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom is (és ezt Irán pontosan tudja).

Ez egy olyan nukleáris versenyfutást idézne elő, ami magát a térséget is borzasztóan veszélyessé tenné, és nemzetközileg is komoly problémákat okozna”

– emelte ki a szakember.

Az amerikai elnök egyébként szerdai sajtótájékoztatóját is erre utalva kezdte. „Amíg én vagyok az amerikai elnök, Iránnak soha nem lehet atomfegyvere” – hangsúlyozta. Donald Trump egyúttal felszólította Iránt, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és ne támogassa a terrorizmust. A 2015-ös atomalkut aláíró többi országnak, Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Kínának és Oroszországnak pedig azt üzente, hogy együtt kell dolgozniuk egy olyan új megállapodáson Iránnal, ami biztonságosabbá és békésebbé teszi a világot.