Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
311.72
bux:
134785.17
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Boris Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt újonnan megválasztott vezetője és miniszterelnöke beszél a voksolás eredményhirdetése után a párt londoni rendezvényén 2019. július 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Boris Johnson "pengeélen fog kormányozni"

Boris Johnson lesz a következő brit miniszterelnök – erről döntött a konzervatív párttagság, amely 2:1-hez arányban támogatta az erősen euroszkeptikus és a kemény brexitben hívő volt külügyminiszter megválasztását. Johnsonra azonban a parlamenti erőviszonyok miatt nehéz kormányzás vár.

Bejött a papírforma, szerdától Boris Johnson Nagy-Britannia új miniszterelnöke. A konzervatív pártvezéri és így kormányfői posztról szóló belső szavazáson azonban a vártnál jobb eredményt ért el vetélytársa, a mérsékeltebbnek tartott Jeremy Hunt, de fele annyi voksot kapott, mint az euroszkeptikus fő esélyes Johnson.

Theresa May leköszönő miniszterelnök azonnal gratulált utódjának és azt írta a Twitteren: itt az ideje, hogy a konzervatívok együtt dolgozzanak a brexit megvalósításán. Ugyanakkor egy olyan uniós kilépést emlegetett, amely „az egész Egyesült Királyság számára előnyös lesz”.

A cél: távol tartani a munkáspárti Jeremy Corbynt a kormányra kerüléstől.

Johnson megválasztása előtt a leköszönő May-kabinet egy újabb tagja, Sir Alan Duncan befolyásos külügy államtitkár mondott le, aki egy parlamenti lépéssel még akadályozni is próbálta Johnson megválasztását. Ez a lépése azonban elbukott.

Duncan elköszönő levelében azt írta: „tragikus, hogy amikor Európa és más régiók domináns intellektuális és politikai ereje lehettünk volna, minden egyes munkanapunkat a brexit sötét fellege alatt kellett eltöltenünk. Sajnálom, hogy véget ért az Ön miniszterelnöksége, jobbat érdemelt volna” – írta a brexitbe belebukott May-nek.

Egyes elemzők szerint közben az ambícióját végre megvalósító Johnson „pengeélen fog kormányozni”.

„Megkapja a mandátumot a megállapodás nélküli brexitre, de nem lesznek mézeshetek, nem élünk normális időket” – írta elemzésében a Sky News.

Johnson fő fejfájása az lehet, hogy elveszítheti a parlamenti többségét

– azaz az épphogy kormányozni képes Maynél is kevesebb támogató képviselője lehet, ami előrevetíti egy előrehozott választás és egy esetleges munkáspárti győzelem lehetőségét. Küszöbön áll az időközi választás, ahol képviselőt veszthet a liberális-demokraták javára.

Megválasztása előtt egy sor konzervatív miniszter – egyben képviselő - választotta a távozást, mintsem hogy vele dolgozzon, sőt azt is jelezték: ők az általa lehetőségnek tartott „kemény brexit” megakadályozásán lesznek. 47 parlamenti képviselő mondott nemet a frakciófegyelemre múlt csütörtökön, megpróbálva megakadályozni, hogy Johnson egy procedurális trükkel a brexit kilépési határidőhöz időzítse a parlamenti szünetet és így megakadályozza, hogy a törvényhozás blokkolja az alku nélküli kilépést.

Ez elvezethet egy olyan patthelyzethez, amibe May már belebukott, és felmerül a lehetőség, hogy ismét csúszhat a britek távozása az EU-ból.

Kommentátorok szerint Johnson első és legfontosabb célja az lesz, hogy túlélje az első száz napját. Ezt követően viszont a nagy feladat számára a brexit-ígéretek betartása és az optimista brexit-jövő megvalósítása lesz – de parlamenti támogatás nélkül előrehozott választásokra kényszerülhet.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×