Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
311.89
bux:
134787.82
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
London, 2016. november 23.Philip Hammond pénzügyminiszter elindul rezidenciájáról, a londoni Downing Street 11-ből a parlamentbe, hogy megtartsa a brit EU-tagságról rendezett népszavazás utáni első, a költségvetésről szóló, őszi parlamenti beszámolóját 2016. november 23-án. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Maguktól ugranak az EU-párti brit miniszterek, mielőtt kilöknék őket

"Ha Boris Johnson lesz a miniszterelnök, lemondok" – ezzel fenyegetőzött a brit pénzügyminiszter, akit néhány másik kormánytag is követhet. Philip Hammond volt az egyik leghatározottabb EU-párti politikus a jelenlegi brit kabinetben, aki többször is figyelmeztetett a Johnson által képviselt "kemény brexit" veszélyeire.

"Inkább megyek, minthogy leváltsanak" – ezekkel a szavakkal jelentette be szinte bizonyosan borítékolható lemondását a brit pénzügyminiszter. Philip Hammond nemcsak azért volt meghatározó figurája May távozó miniszterelnök kormányának mert az egyik legfontosabb tárcát vitte.

Emellett ő volt az, aki másokkal szemben végig felvállalta Európa-pártiságát, de elfogadta a brexitet és így azon dolgozott, hogy a szigetország a kilépés után is minél közelebb maradjon az unióhoz. A hét második felében Boris Johnson, az ideológiájában sokkal radikálisabb "kemény brexit" szószólója nyeri el a Konzervatív Párt vezetői és így a miniszterelnöki posztot is.

"Az ő kormányában szolgálni annyit jelentene, hogy elfogadnám, hogy október 31-én akár megállapodás nélkül, szabályozatlan módon lépjünk ki az unióból" – mondta egy hétvégi tévéműsorban Hammond. A pénzügyminiszter ezért közölte, hogy inkább szerdán,a tévében is közvetített parlamenti azonnali kérdések órájában lemond.

Hozzátette: egyszerű képviselőként másokkal együtt

azon fog dolgozni, hogy a parlament megakadályozza a "no-deal" brexitet,

amely szerinte egy sor megrázkódtatáshoz vezet majd az északír határellenőrzéstől kezdve az áremelkedéseken át az akadozó gyógyszerellátásig.

"Bízom abban, hogy a parlament meg tudja akadályozni, hogy a jóváhagyása nélkül ne történjen meg a szabályozatlan kilépés október 31-én. Másokkal együtt azért dolgozom majd, hogy az új kormány ezt ne tudja meglépni."

Hammond távozása azért borítékolható, mert a May miniszterelnök utódlásáért folyó verseny győztesét kedden hirdetik ki – és

Boris Johnsonra felmérések szerint háromszor több párttag készült szavazni,

mint ellenfelére, Jeremy Hunt külügyminiszterre.

A múlt héten már az igazságügyminiszter, David Gauke is jelezte: lemond, ha Johnson lesz a miniszterelnök. David Lidington, a de facto brit miniszterelnök-helyettes és Greg Clark vállalkozásügyi miniszter – két további EU-párti kormánytag – szintén vagy lemond, vagy arra számíthat, hogy Johnson eltávolítja őket a kormányából.

Helyettük várhatóan keményvonalas brexit-párti politikusokból áll majd össze az új brit kormány, ami azt üzeni, hogy Johnson komolyan gondolja majd a minden áron történő, októberi kilépést.

A távozó pénzügyminiszter hozzátette: nem kárt akar okozni az új kormánynak, csak azt biztosítani, hogy az megpróbáljon az EU-val együtt olyan szabályrendszerről megállapodni, amelynek nyomán Nagy-Britannia uniós kilépése megvédi a brit gazdaságot.

Közben a siker küszöbén álló

Johnson visszatért korábbi bombasztikus stílusához.

"Ne figyeljetek a pesszimistákra! Ha embert tudtunk küldeni a Holdra, akkor az ír határkérdést is megoldjuk" – mondta. Az eredetileg brit kérésre az EU-val az északír határ átjárhatóságára kidolgozott "garancia" az, ami miatt nagyszámú konzervatív képviselő nem volt hajlandó megszavazni a kilépést szabályozó és Brüsszellel kötött megállapodást.

Ez pedig olyan parlamenti patthelyzetet okozott, aminek nyomán Nagy-Britannia nem tudta betartani a márciusi határidőt és kilépni az unióból. Johnson az újabb halasztást akarja elkerülni a mindenáron való kilépésről szóló ígéretével.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×