Infostart.hu
eur:
363.74
usd:
324.57
bux:
143608.61
2026. október 14. szerda Helén
London, 2016. november 23.Philip Hammond pénzügyminiszter elindul rezidenciájáról, a londoni Downing Street 11-ből a parlamentbe, hogy megtartsa a brit EU-tagságról rendezett népszavazás utáni első, a költségvetésről szóló, őszi parlamenti beszámolóját 2016. november 23-án. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Maguktól ugranak az EU-párti brit miniszterek, mielőtt kilöknék őket

"Ha Boris Johnson lesz a miniszterelnök, lemondok" – ezzel fenyegetőzött a brit pénzügyminiszter, akit néhány másik kormánytag is követhet. Philip Hammond volt az egyik leghatározottabb EU-párti politikus a jelenlegi brit kabinetben, aki többször is figyelmeztetett a Johnson által képviselt "kemény brexit" veszélyeire.

"Inkább megyek, minthogy leváltsanak" – ezekkel a szavakkal jelentette be szinte bizonyosan borítékolható lemondását a brit pénzügyminiszter. Philip Hammond nemcsak azért volt meghatározó figurája May távozó miniszterelnök kormányának mert az egyik legfontosabb tárcát vitte.

Emellett ő volt az, aki másokkal szemben végig felvállalta Európa-pártiságát, de elfogadta a brexitet és így azon dolgozott, hogy a szigetország a kilépés után is minél közelebb maradjon az unióhoz. A hét második felében Boris Johnson, az ideológiájában sokkal radikálisabb "kemény brexit" szószólója nyeri el a Konzervatív Párt vezetői és így a miniszterelnöki posztot is.

"Az ő kormányában szolgálni annyit jelentene, hogy elfogadnám, hogy október 31-én akár megállapodás nélkül, szabályozatlan módon lépjünk ki az unióból" – mondta egy hétvégi tévéműsorban Hammond. A pénzügyminiszter ezért közölte, hogy inkább szerdán,a tévében is közvetített parlamenti azonnali kérdések órájában lemond.

Hozzátette: egyszerű képviselőként másokkal együtt

azon fog dolgozni, hogy a parlament megakadályozza a "no-deal" brexitet,

amely szerinte egy sor megrázkódtatáshoz vezet majd az északír határellenőrzéstől kezdve az áremelkedéseken át az akadozó gyógyszerellátásig.

"Bízom abban, hogy a parlament meg tudja akadályozni, hogy a jóváhagyása nélkül ne történjen meg a szabályozatlan kilépés október 31-én. Másokkal együtt azért dolgozom majd, hogy az új kormány ezt ne tudja meglépni."

Hammond távozása azért borítékolható, mert a May miniszterelnök utódlásáért folyó verseny győztesét kedden hirdetik ki – és

Boris Johnsonra felmérések szerint háromszor több párttag készült szavazni,

mint ellenfelére, Jeremy Hunt külügyminiszterre.

A múlt héten már az igazságügyminiszter, David Gauke is jelezte: lemond, ha Johnson lesz a miniszterelnök. David Lidington, a de facto brit miniszterelnök-helyettes és Greg Clark vállalkozásügyi miniszter – két további EU-párti kormánytag – szintén vagy lemond, vagy arra számíthat, hogy Johnson eltávolítja őket a kormányából.

Helyettük várhatóan keményvonalas brexit-párti politikusokból áll majd össze az új brit kormány, ami azt üzeni, hogy Johnson komolyan gondolja majd a minden áron történő, októberi kilépést.

A távozó pénzügyminiszter hozzátette: nem kárt akar okozni az új kormánynak, csak azt biztosítani, hogy az megpróbáljon az EU-val együtt olyan szabályrendszerről megállapodni, amelynek nyomán Nagy-Britannia uniós kilépése megvédi a brit gazdaságot.

Közben a siker küszöbén álló

Johnson visszatért korábbi bombasztikus stílusához.

"Ne figyeljetek a pesszimistákra! Ha embert tudtunk küldeni a Holdra, akkor az ír határkérdést is megoldjuk" – mondta. Az eredetileg brit kérésre az EU-val az északír határ átjárhatóságára kidolgozott "garancia" az, ami miatt nagyszámú konzervatív képviselő nem volt hajlandó megszavazni a kilépést szabályozó és Brüsszellel kötött megállapodást.

Ez pedig olyan parlamenti patthelyzetet okozott, aminek nyomán Nagy-Britannia nem tudta betartani a márciusi határidőt és kilépni az unióból. Johnson az újabb halasztást akarja elkerülni a mindenáron való kilépésről szóló ígéretével.

Címlapról ajánljuk
Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Az Európai Bizottság külön eljárást javasol az új uniós csatlakozók esetében. Lényegében egy 15 éves próbaidőszakot vezetnének be, és akár a szavazati jogától is megfoszthatnák az új tagállamot, ha az uniós értékekkel szemben lépne fel. Az eljárást nem titkolt módon a nyugat-balkáni országok tervezett csatlakozása miatt vezetnék be. Az új módszerről Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Nincs megállás a parlamentben, megint összeülnek a képviselők

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójáról, valamint a két közmédia céggel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatokról tárgyal az Országgyűlés szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×