A lemondók közé tartozik Jeremy Hunt eddigi külügyminiszter, Philip Hammond volt pénzügyminiszter és David Gauke igazságügyi miniszter.

Lemondott Greg Clark, aki az üzleti ügyek minisztériumát vezette, távozott Rory Stewart a nemzetközi fejlesztési minisztérium éléről, és Chris Grayling eddigi közlekedési miniszter is bejelentette, hogy nem kíván Boris Johnson kormányában tisztséget vállalni, bár londoni médiaértesülések szerint őt is inkább "felkérték", hogy ne akarja tovább betölteni eddigi posztját. Graylinget számos bírálat érte, miután minisztériuma több erősen vitatott hatékonyságú szerződést kötött hajózási társaságokkal az esetkeges megállapodás nélküli Brexit okozta kereskedelmi fennakadások kiküszöbölésére.

Némi meglepetésre Johnson menesztette Liam Fox külkereskedelmi minisztert, aki az új kormányfőhöz hasonlóan a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának tagja volt - igaz, legutóbb Johnson vetélytársát, Jeremy Huntot támogatta -,

valamint Karen Bradley északír-ügyi minisztert, Damian Hinds oktatási minisztert, Caroline Nokes-t, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkárát, és alig három hónap után elvesztette tisztségét Penny Mordaunt, Nagy-Britannia első női védelmi minisztere is. Ő szintén a Konzervatív Párt elkötelezett brexittáborának tagja, de szintén Jeremy Hunt volt külügyminisztert támogatta a párt vezetőválasztási versengésében.

Új miniszterek

Boris Johnson szerda este bejelentette, hogy

a külügyminiszteri tisztségre Jeremy Hunt utódjaként Dominic Raab volt brexitügyi minisztert nevezte ki.

Raab a Konzervatív Párt legradikálisabban EU-szkeptikus szárnyának prominens képviselője. Ő vetette fel nemrégiben, hogy akár a jelenlegi parlamenti ülésszak idő előtti lezárásával is meg kell akadályozni, hogy a parlament valamilyen módon elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból. Raab érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az alsóház már eddig is tett kísérleteket arra, hogy kivegye a kormány kezéből a brexitfolyamat irányítását. Az elképzelést a Konzervatív Páton belül is súlyos bírálatok érték.

Johnson a belügyminisztérium élére Priti Patelt nevezte ki. Patel személyében ugyancsak egy radikálisan EU-szkeptikus politikus került az új kormányba.

Az eddigi belügyminisztert, Sajid Javidot pénzügyminiszternek nevezte ki a brit kormányfő. Javid befektetési banki állásokat töltött be, mielőtt politikai pályára lépett.

Nekiszaladt Johnsonnak az ír miniszterelnök

Johnson szerdán tartott beszédében megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Nem hagyta ezt szó nélkül az ír miniszterelnök, aki szerint a valóságtól elrugaszkodott a felvetés, hogy az elkövetkező hónapokban teljességgel újra lehessen tárgyalni Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló megállapodást. Leo Varadkar az RTE ír közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta:

"meghallgatván mai mondandóját, az a benyomásom támadt, hogy nem csakaz (ír-északír) pótmegoldás eltörlését akarja, hanem egy teljesen új megállapodásról szólt, egy jobb alkuról Nagy-Britannia számára."

Varadkar leszögezte: "Ez nem fog megtörténni".

Theresa May május végén jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt és a brit kormány éléről. Ennek elsődleges oka az volt, hogy jóllehet May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, a brit parlament azonban ezt azóta háromszor is elutasította.