Nagy-Britanniában és Brüsszelben is szinte mindenki arra számít, hogy az erősen euroszkeptikus Boris Johnson volt külügyminiszter nyeri meg a jövő héten lezáruló konzervatív pártvezér-választást, aminek nyomán automatikusan elfoglalja a távozó Theresa May kormányfő helyét.

Mivel Johnson győzhet, arra is számítanak, hogy akár az úgynevezett „kemény brexit” árán is, de kivezeti hazáját az Európai Unióból az október végi határidőig.

Ezt annak ellenére is hajlandó megtenni, hogy egyre-másra érkeznek a figyelmeztetések.

A héten például a Költségvetési Felelősségi Hivatal nevű szervezet is azt jósolta: Nagy-Britanniára recesszió vár a kemény brexittel. A visszaesés nyomán csökken a gazdasági aktivitás és lassul az ingatlanpiac, ami 30 milliárd fontnyi adóbevételektől fosztja majd meg a várható Johnson-kormány kasszáját.

Ő azonban így is le akarja vezényelni október végére a kilépést és belengette azt is: ha akadékoskodik a parlament, akkor a kérdéses időszakra bezárja.

A képviselők most visszavágtak

Egy olyan határozatot fogadtak el, amely megnehezíti a parlamenti munka felfüggesztését vagy az ülésszakok olyan variálását, hogy épp szünet – és hosszú szünet – legyen akkor, amikor Johnsonnak ez kell.

Egy technikai megoldást választottak: mivel a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írországban már egy ideje felfüggesztették a helyi parlament működését, a képviselők megszavazták, hogy szeptemberben és októberben több napon át üléseznie kell a westminsteri parlamentnek, hogy intézhessék az északír ügyeket.

Azt is elfogadták, hogy a kormánytagoknak kéthetente jelentést kell tenniük, milyen lépéseket tesznek a felbomlott északír parlament feltámasztására és hogy erről parlamenti vitát kell tartani. Ezek a lépések – melyeket 315-274 arányban fogadtak el, közvetlenül nem tiltják a brit parlament feloszlatását, de megnehezítik a brexitet levezénylő miniszterelnök számára, hogy megkerülje a képviselőket.

A kemény brexitet ellenző képviselők reménye az, hogy a kilépési határidő előtti napokban ülésezhet a törvényhozás és így megakadályozhatja a szabályozatlan kilépést.

Brüsszelből közben olyan jelzés érkezett, hogy Ursula von Leyen, az EU Bizottság akkora hivatalba lépő új elnöke – ha indokolt – kész újabb halasztást adni a brit kilépésre.

Nem egyszerű elintézni a tartózkodási engedélyt

Közben közel 800 ezer EU-állampolgár folyamodott tartózkodási engedélyért, hogy a brexit után is a szigetországban maradjon és a kérelmek egy jelentős részét már jóváhagyták. Ugyanakkor a telefonos alkalmazás – amely először csak az Android-felhasználóknak volt elérhető – hibás.

Az olyanok, akik öt évnél rövidebb ideje élnek Nagy-Britanniában, először „letelepedés előtti státuszért” folyamodhatnak, majd az öt év letelte után magáért a letelepedési státuszért. Egy svéd IT-mérnök a Guardian című lapnak elmondta, hogy

ezt próbálta elintézni még áprilisban, és júliusban a rendszer elutasította.

Felhívta a közönségszolgálatot, ahol azt mondták, hogy ezt a funkciót még „nem aktiválták” és azt sem tudják, hogy mikor sikerül majd. A brit belügy elismerte a gondot és azt ígérte, hogy július végére orvosolják a hibát.

Nem ez az első komoly fennakadás a minisztérium alá tartozó, de magáncégekhez kiszervezett rendszerekben – volt olyan, hogy a jelentkezőket a beígért félóra helyett öt órán át váratták, mert vagy rosszul működtek a biometrikus leolvasók vagy nem volt elég személyzet a kezelésükre.