eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Brüsszel, 2018. május 15.Boris Johnson brit külügyminiszter megérkezik az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről kezdődő német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozóra Brüsszelben 2018. május 15-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Boris Johnson a kemény brexit előnyeit sorolta

A konzervatív politikus, a valószínűsíthető következő brit miniszterelnök arról beszélt, hogy október 31-ig biztosan kilépteti hazáját az Európai Unióból. Mindeközben felmérések szerint a szavazók jelentős része sem őt, sem riválisát, Jeremy Huntot nem akarja kormányfőként látni.

Ha Boris Johnson lesz a következő brit miniszterelnök, akkor a brexit brutálisabb fajtája valósulhat meg – erről nem más, mint maga a konzervatív pártvezéri és így kormányfői tisztre legesélyesebb jelölt beszélt. Johnson a Sunday Telegraphnak nyilatkozva azt mondta:

„nem blöffölök... az EU-nak mélyen Nagy-Britannia szemébe kell néznie és felfognia, hogy az hajlandó kisétálni Halloween idején”.

Az egykori külügyminiszter arra utalt, hogy a demokratikus elvekre hivatkozva kész a brexit nagyobb megrázkódtatást okozó változatát megvalósítani. November 1-én már vámok lennének érvényben az előző nap még határok nélküli közös piac tagjaként kereskedő Nagy-Britannia és a többi európai állam között.

Pénzügyi szervezetek és vezetők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a szigetország gazdasági recesszióba csúszik a kemény brexittel. (Ezzel áll szemben a kilépés konszenzusos változata, a brit kormány és a többi 27 tagállam válási megállapodása alapján, amely egy átmeneti időszakot tenne lehetővé a jövőbeli akadálymentes kereskedelem módjának kidolgozására.)

Johnson közölte azt is: a kemény brexit esetén, amikor a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének érvénybe,

az országnak meglenne a rugalmassága és a kreativitása, hogy erőre kapjon és prosperáljon.

A politikus többször utalt rá, hogy azért fenyegetőzik a no-deal brexittel, hogy az EU hajlandó legyen újratárgyalni a jelenlegi válási egyezményt és valamiféle engedményeket adni. Brüsszelben azonban azt hajtogatják, hogy nem lesz újratárgyalás.

Közben a brit parlamentben az EU-párti képviselők olyan indítványra készülnek, amely blokkolná a kemény brexitet. A logikus alternatíva ezek után az lenne, hogy a parlament szentesítse London és Brüsszel válási egyezményét, de a brit törvényhozás erre képtelen volt az elmúlt hónapokban.

Johnson egyébként 48 ponttal előzi meg vetélytársát, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminisztert a konzervatív pártvezéri és egyben miniszterelnöki posztért folyó versenyben, amely július 22-én ér véget.

Egy friss felmérés szerint a britek fele egyikőjüket sem akarja a kormány élén látni, vagy legalábbis nem válaszoltak arra, hogy kit választanának.

Azok, akik hajlandók voltak válaszolni, inkább Johnsont preferálják: ő 28 százalékot kapott, Hunt 22 százalékával szemben.

Azok körében viszont, akik tényleg döntenek majd – és ez a Konzervatív párttagság – látványosabb az olló: 46 százalék szavazna Johnsonra, míg Huntra csak 33 százalék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 28. 11:00
×
×
×
×