Ha Boris Johnson lesz a következő brit miniszterelnök, akkor a brexit brutálisabb fajtája valósulhat meg – erről nem más, mint maga a konzervatív pártvezéri és így kormányfői tisztre legesélyesebb jelölt beszélt. Johnson a Sunday Telegraphnak nyilatkozva azt mondta:
„nem blöffölök... az EU-nak mélyen Nagy-Britannia szemébe kell néznie és felfognia, hogy az hajlandó kisétálni Halloween idején”.
Az egykori külügyminiszter arra utalt, hogy a demokratikus elvekre hivatkozva kész a brexit nagyobb megrázkódtatást okozó változatát megvalósítani. November 1-én már vámok lennének érvényben az előző nap még határok nélküli közös piac tagjaként kereskedő Nagy-Britannia és a többi európai állam között.
Pénzügyi szervezetek és vezetők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a szigetország gazdasági recesszióba csúszik a kemény brexittel. (Ezzel áll szemben a kilépés konszenzusos változata, a brit kormány és a többi 27 tagállam válási megállapodása alapján, amely egy átmeneti időszakot tenne lehetővé a jövőbeli akadálymentes kereskedelem módjának kidolgozására.)
Johnson közölte azt is: a kemény brexit esetén, amikor a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének érvénybe,
az országnak meglenne a rugalmassága és a kreativitása, hogy erőre kapjon és prosperáljon.
A politikus többször utalt rá, hogy azért fenyegetőzik a no-deal brexittel, hogy az EU hajlandó legyen újratárgyalni a jelenlegi válási egyezményt és valamiféle engedményeket adni. Brüsszelben azonban azt hajtogatják, hogy nem lesz újratárgyalás.
Közben a brit parlamentben az EU-párti képviselők olyan indítványra készülnek, amely blokkolná a kemény brexitet. A logikus alternatíva ezek után az lenne, hogy a parlament szentesítse London és Brüsszel válási egyezményét, de a brit törvényhozás erre képtelen volt az elmúlt hónapokban.
Johnson egyébként 48 ponttal előzi meg vetélytársát, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminisztert a konzervatív pártvezéri és egyben miniszterelnöki posztért folyó versenyben, amely július 22-én ér véget.
Egy friss felmérés szerint a britek fele egyikőjüket sem akarja a kormány élén látni, vagy legalábbis nem válaszoltak arra, hogy kit választanának.
Azok, akik hajlandók voltak válaszolni, inkább Johnsont preferálják: ő 28 százalékot kapott, Hunt 22 százalékával szemben.
Azok körében viszont, akik tényleg döntenek majd – és ez a Konzervatív párttagság – látványosabb az olló: 46 százalék szavazna Johnsonra, míg Huntra csak 33 százalék.