Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.48
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Brit vezetéssel elkezdődött az észak-európai tengeralatti infrastruktúra aktív figyelése.
Nyitókép: X / Andris Spruds

Árgus szemek figyelik az orosz árnyékflottát és a tenger alatti vezetékeket

Brit vezetéssel elkezdődött az észak-európai tengeralatti infrastruktúra aktív figyelése az utóbbi időszakban észlelt rongálódások nyomán.

A londoni külügyminisztérium és a védelmi tárca együttesen ismertetett hétfői tájékoztatása szerint a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség aktiválta a tengerfelszín alatti vezetékrendszereket potenciálisan fenyegető veszélyek azonosítására szolgáló nyomkövető rendszerét és az orosz "árnyékflotta" - vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók - mozgásának megfigyelését.

A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével.

A figyelőrendszer aktiválásáról szóló hétfői londoni bejelentés közvetlen előzményeként karácsony napján károsodás érte a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 tengeralatti villamosvezetéket. A finn kormány gyanúja szerint a kábelt az Eagle S nevű tartályhajó horgonya rongálhatta meg. A finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő, de az Európai Unió szerint Oroszország árnyékflottájához tartozó tartályhajót, és az incidens feltárására vizsgálat indult.

A hétfői londoni tájékoztatás szerint a hasonló esetek megelőzésére Nordic Warden névvel indult figyelőművelet a mesterséges intelligencia felhasználásával gyűjt és elemez adatokat számos forrásból, köztük a hajók mindenkori pozícióját jelző automatikus azonosító rendszerből, annak felmérése érdekében, hogy az egyes hajók milyen kockázatot jelentenek a megfigyelt térségekbe belépve.

A figyelőrendszerben már regisztráltak olyan hajókat, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak, így ezeket szoros figyelemmel lehet követni,

ha kiemelt jelentőségű térségekhez közelítenek - fogalmaz hétfői ismertetésében a brit kormány. A tájékoztatás szerint potenciális kockázat észlelése esetén a rendszer valós idejű megfigyelésnek veti alá a gyanús hajót és azonnali figyelmeztetést küld, amelyet egyidejűleg megkapnak a JEF tagországai és a NATO-szövetségesek.

John Healey brit védelmi miniszter a figyelőszolgálat aktiválásáról szóló hétfői ismertetéshez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a Nordic Warden művelet egyaránt védelmet nyújt a szándékos szabotázs és a "hanyagság szélsőséges esetei" ellen, amelyek miatt az utóbbi időben tengeralatti vezetékek károsodtak.

A hétfői londoni tájékoztatás szerint a JEF-tagországok 22 térséget figyelnek a szervezet Londonban működő műveleti központjából. A megfigyelés a La Manche-csatornára, az Északi-tengerre, a Dániát Svédországtól elválasztó Kattegat tengerszorosra és a Balti-tengerre terjed ki.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×