eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl, b) beszélget Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztossal a Visegrádi Csoport és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek plenáris ülését megelőzően Pozsonyban 2019. május 6-án. A háttérben Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár (b3), jobbról Miroslav Lajcák szlovák kül- és Európa-ügyi miniszter (j).
Nyitókép: MTI/KKM/Burger Zsolt

Szijjártó Péter: napirendre kell venni az eurázsiai szabadkereskedelmi térség létrehozását

Az Európai Unió és a Keleti Partnerség államainak közös jövője, személyes kapcsolatok kiépítése, regionális biztonság és gazdasági kérdések képezték a visegrádi országok és a Keleti Partnerség külügyminiszteri találkozójának fő témáját. A Pozsonyban tartott összejövetelen Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter úgy fogalmazott, a V4 a Keleti Partnerség államainak erős ügyvédje.

A szlovák diplomácia vezetője nagyra értékelte, hogy a Keleti Partnerség képviselői: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna diplomáciai vezetői konkrét elképzelésekkel érkeztek a Pozsonyban tartott találkozóra. A tárcavezető bízik benne, hogy a találkozó segít meghatározni a kiindulási pozíciókat a Brüsszellel folytatott további tárgyalásokhoz. A Keleti Partnerség külügyminiszterei jövő héten találkoznak az Európai Unió diplomáciai vezetőivel.

Miroslav Lajčák úgy fogalmazott, hogy a mi boldogulásunk és biztonságunk nagyban függ ezektől az országoktól, mert közösek a határaink.

„Olyan átalakuláson esnek most át, és olyan reformokat hajtanak végre, melyeket mi is megcselekedtünk”

– tette hozzá Lajčák.

A grúz diplomácia vezetője szerint a hat keleti állam közül hárman szeretnének közelebb kerülni az unióhoz: Grúzia, Ukrajna és Moldávia. David Zalkaliani úgy fogalmazott, az Európai Unió és a NATO nem csupán politikai döntés, hanem társadalmi és civilizációs elhatározás is egyben.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere hangsúlyozta, Európának egyértelmű érdeke, hogy újraindítsa az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolatát, és ez Magyarország nemzetgazdasági érdekeit is szolgálná. Kifejtette: a keleti partnerség hat országával Magyarország 1300 milliárd forintnyi kereskedelmet bonyolít egy év alatt, ezért minél kevesebb a bürokratikus akadály a kereskedelem útjában, annál jobb.

Szijjártó Péter rámutatott: az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de most, hogy Kína Egy övezet, egy út kezdeményezése egyértelműen diktálja a világgazdasági változások tempóját,

indokolt, hogy ez a téma újra napirendre kerüljön.

A magyar külügyminiszter a kezdeményezésről elmondta: annak keretében a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzéséhez alapvető szükségességű infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor.

A pozsonyi találkozón az Európai Tanács soros elnöki tisztségében jelen volt Teodor Melescanu román külügyminiszter is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetetlen ugyanolyan szabályokat elfogadtatni mind a hat keleti országban. „Minden állam egyedülálló lépéseket tesz, hogy közeledhessen az unió felé, és szorosabbá fűzze vele kapcsolatát” – mondta Melescanu.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×