eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Belgrád, 2023. november 1.Aleksandar Vucic szerb elnök sajtóértekezletet tart Belgrádban 2023. október 31-én. Vucic november 1-jén bejelentette, hogy december 17-re írta ki az előrehozott parlamenti választást. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Ötpontos szerb nyilatkozatot fogadtak el a Vajdaságról

A Vajdaság Szerbia része, és nem szakítható el az országtól - erről fogadtak el nyilatkozatot a szerb államiság napja alkalmából rendezett központi ünnepségen Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében szombaton Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica).

A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a Vajdaság a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül.

A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a vajdasági nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések "arra kötelezik" a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy "a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét".

A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva - amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható -, öt pontot fogalmaztak meg a Vajdasággal kapcsolatban. Az első pont a szerb Vajdaság történelmi fejlődéséről szól.

A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy

minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet eufemisztikusan "autonómiának" neveznek.

A harmadik pontban a Vajdaság második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.

A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a Vajdaság visszatért alkotmányos keretei közé.

Az ötödik pont a Vajdaságot multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Vajdaság autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.

A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része - olvasható a dokumentumban.

A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen "szemérmetlen", következésképpen a Vajdaságot megalapozó "nagy eszmék" teljes tagadását jelenti.

"A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül" - zárul a nyilatkozat.

A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Hatalmas botrányt kavart Donald Trump a történelmi akcióval, de nem haladnak jól a dolgok – Mi történt?

Hatalmas botrányt kavart Donald Trump a történelmi akcióval, de nem haladnak jól a dolgok – Mi történt?

Habár Donald Trump második elnökségének első hetei főleg Elon Musk kormányzati hatékonysági hivatalának (DOGE) eszeveszett tempójú ténykedése miatt maradhatnak emlékezetesek az utókor számára, az egykori ingatlanmágnás tavalyi kampányát két másik kérdés, a gazdaság és a bevándorlás dominálta. A felmérések szerint az amerikaiak szívesen vennék, ha Trump hivatalból is többet foglalkozna a megélhetési kérdésekkel, a migrációs politikájával viszont összességében elégedettek eddig. A republikánus zászlóvivő az utóbbi napokban magasabb fokozatra kapcsolta a látványos rajtaütéseket és kitoloncolásokat, azonban beteljesülni látszanak azok az előzetes várakozások, hogy "az amerikai történelem legnagyobb kitoloncolási műveletét" nehezebb lesz megvalósítani, mint csak mondani. A Fehér Ház – talán az e téren felmerülő akadályoktól nem függetlenül – több kirívó incidenssel is port kavart az utóbbi időben, legyen az állítólagos bandatagok salvadori börtönbe csukása, vagy egy törvényesen az országban élő, prominens palesztinpárti aktivista bilincsben való elvezetése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×