Infostart.hu
eur:
398.34
usd:
344.15
bux:
101786.08
2025. augusztus 6. szerda Berta, Bettina
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b) és Theresa May brit miniszterelnök az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Az uniós parlamentben is veszekedtek a brexit miatt

Veszekedést okozott a brexit, de nem Nagy-Britanniában, hanem az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadt, a testület brexitügyi koordinátora szerint Donald Tusk, az uniós tagállami vezetők tanácsának elnöke csak elnyújtotta a válságot, azzal, hogy jelentősen meghosszabbította a brit kilépés határidejét.

Ha a brit kilépésről és a brit hozzáállásról van szó, akkor Guy Verhofstadt az utóbbi időben már nem ragaszkodik görcsösen a diplomáciai nyelvezethez. Sok uniós állam és vezető frusztrációját kifejezve az Európai Parlament előtt azzal ostorozta az alkudozásban résztvevő Donald Tuskot – az országok vezetőit összefogó Tanács elnökét – hogy brexithatáridő-hosszabbítás nélkül, vagy csak néhány napos vagy hetes hosszabbítással kellett volna visszaküldeni Theresa May miniszterelnököt Londonba. „Maga ehelyett fél évet adott neki!” – mondta.

Verhofstadt itt nem állt meg: „Attól tartok, hogy ez csak a bizonytalanságot tartja fenn és főleg attól félek, hogy importálni fogja a brexitkáoszt az Európai Unióba,

továbbá megmérgezi a közelgő európai parlamenti választásokat.”

Tusk – aki azt reméli, hogy a britek meggondolják magukat - korábban jelezte, ő akár egyéves hosszabbítást is adna. Válaszában arra utalt: bár sokakat zavarna, hogy a brit képviselők beleszólhatnak az uniós ügyekbe, de amíg Nagy-Britannia az EU tagja, joga és kötelessége európai parlamenti választásokat tartani és nem lehet képviselőit „másodrangú tagsággal” lekorlátozni.

Tusk még azzal is visszavágott, hogy megjegyezte: Verhofstadtot lelkesen megtapsolta Nigel Farage, az uniót rendszeresen ostorozó és a brexitszavazást kikényszerítő Brit Függetlenségi Párt volt vezére, aki szintén ott ül az Európai Parlamentben. „Ennek fényében jó lenne, ha Verhofstadt úr módosítaná véleményét.”

Tusk arról beszélt: sokan, így ő is elfáradt a brexittől, „de ez még nem ok arra, hogy gyorsan lezavarjuk, csak mert fáradtak vagyunk. Nyitott fejjel és civilizáltan kell kezelnünk.”

Közben Nagy-Britanniában figyelmeztették May miniszterelnököt:

nincs esélye annak, hogy kilépési egyezménye elfogadtatásával elkerülje, hogy a szigetországban is európai parlamenti választásokat tartsanak.

Hiába mondja ugyanis May, hogy még alkut lehet kötni az ellenzéki Munkáspárttal és így megszerezni a parlamenti igen voksokat az egyezményben leírt rendezett kilépéshez, az idő már lejárt. Május 22-ig nem lehet ratifikálni a May-Brüsszel-alkut. A Kormányzati Intézet nevű elemző műhely szerint hetekig tartana az egyezmény elfogadása, ahogy 1993-ban 41 napig zajlott a Maastrichti és 2008-ban 25 napig a Lisszaboni szerződés ratifikálása. Most azonban már csak 17 parlamenti nap van hátra, mielőtt a britek kénytelenek lennének európai választásokat tartani.

Ezek legnagyobb vesztese a kormányzó konzervatív párt lehet. Ezzel párhuzamosan a keményvonalas brexitpártiak számon kérik, hogy miért maradt el a kilépés és May menesztését is követelik.

Címlapról ajánljuk

Tüzérségi támadás érte a német Bürgergeldet

A feltétel nélküli alapjövedelem a korábbi Scholz-kormány egyik legjelentősebb szociális jellegű döntése volt. A korábbi Hartz IV. támogatás "utódaként" jött létre a rászorultak segítésére hivatott "Bürgergeld", mostanra azonban kiderült, hogy túl sokba kerül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.06. szerda, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó című autós magazin főszerkesztője
Kijött a hét egyik legfontosabb adata - Esett Amerika

Kijött a hét egyik legfontosabb adata - Esett Amerika

Tegnap meredek felpattanást láthattunk az amerikai tőzsdéken a pénteki leolvadást követően, ez a két nap jól mutatja, hogy vélhetően mi vár ránk a következő hetekben: a korábbi hónapokban látottnál magasabb volatilitásra lehet számítani a piacokon, amíg a várható kamatcsökkentés hatása és a gyenge gazdasági kilátások között lavíroznak a befektetők. Ami a mai napot illeti, a kedvező hangulatú ázsiai kereskedést követően Európában is emelkedést láthattunk, a magyar tőzsdén sincs hiány izgalmakból, hiszen az erős második negyedéves gyorsjelentést követően bár nincs nagy ugrás az OTP árfolyamában, de így is új történelmi csúcsra került a részvény. Komoly ralit láthatunk viszont a Duna House részvényénél, már több mint 6 százalékkal került feljebb az árfolyam. A vártnál rosszabb lett viszont az amerikai ISM szolgáltatószektori beszerzésimenedzser-indexe, aminek hatására csökkent a lelkesedés az amerikai tőzsdéken, az arany pedig ismét emelkedni kezdett. A kereskedés végén esést jeleztek a vezető amerikai indexek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×