Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pixabay.com

Anyagilag is jobban megéri a zöld energia

Az Egyesült Államokban a legtöbb esetben drágább a kőszénből, mint a megújuló forrásokból származó energia – ezt állítja egy friss tanulmány, amely szerint hat év múlva már mindenképpen jobban megéri majd zöld forrásokból fedezni az igényeket.

Az amerikai kőszén háromnegyede már drágább energiaforrás, mint a megújulók – erre jutottak egy most kiadott tanulmány szerzői. Az Energy Innovation nevű, zöld energiaforrások elemzésével foglalkozó cég a Nemzetközi Energiaügynökség (EIA) adatait vetette össze helyi mutatókkal és azt vizsgálta: egy 50 kilométeres körzetben a szénerőművek vagy a nap- és szélenergia felhasználása éri-e meg jobban?

Az elemzés rámutat, hogy az Amerikában szénből termelt villamosenergia 74 százaléka drágább, mint a napelemekkel vagy szélerőművekkel termelt áram. Sőt, 2025-re már szinte a teljes amerikai szénalapú villamosenergia drágább lesz, mint a két megújuló forrás, még a nap- és szélenergia-farmok építési költségeinek beszámításával is.

A tanulmány érzékeny témát érint, mivel Trump elnök a szénbányászok támogatásával toborzott magának híveket.

Ezért a Fehér Ház támogatói bizonyosan politikai elfogultsággal fogják vádolni a szerzőket.

Ugyanakkor a kérdésről tudósító Guardian című brit lap idézi Curtis Morgant, egy texasi szénerőmű, a Vistra Energy tulajdonosát, aki azt mondta: „kezd leáldozni a szénnek. Egyre több erőművet zárnak be.” Most kiadott, tíz évre visszanyúló adatok szerint ma már kétszer annyi áramot termelnek zöld forrásokból az Egyesült Államokban, mint 2008-ban.

A megújulók jelenleg 17 százalékát adják az amerikai energiatermelésnek. Zöld kampányszervezetek ugyanakkor azt állítják, hogy a pénzügyi intézmények továbbra is masszív támogatást nyújtanak a szén ágazatnak – 33 nemzetközi bank közel kétbillió dollárral támogatja a fosszilis fűtőanyagok használatát – állítja az Esőerdő Akcióhálózat nevű kampányszervezet.

A mérvadóbbnak számító Nemzetközi Energiaügynökség múlt heti adatai szerint pedig

az amerikai széndioxid-emisszió 2050-ig a maihoz hasonló szinten marad, míg a szénfelhasználás ugyan esik, de 2020-tól stagnálni fog.

Szakértők vitáznak azon, hogy milyen ütemben zajlik majd az átállás és a Trump-kormányzat jobbára elveti azokat a figyelmeztetéseket is, hogy ezzel párhuzamosan katasztrofális klímaváltozásra, partvidéki áradásokra, hőhullámokra, erdőtüzekre és élelmiszerhiányra kell felkészülni. A Fehér Ház közben inkább lehetővé tette, hogy a szövetségi állam tulajdonában lévő földeken további olaj- és gázkitermelés induljon meg.

Washingtonnal szemben az egyes szövetségi államok igyekeznek az éghajlatváltozás elleni fellépés élharcosának feltűnni. Kalifornia és Hawaii például vállalta, hogy 100%-ban megújuló forrásokból fedezi energiaszükségleteit és nemrég csatlakozott hozzájuk Új-Mexikó is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×