eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Laurel, 2015. július 14.A NASA által közreadott képen a New Horizons nevű tudóscsapat egy kivetítőn nézi a NASA 2006-ban felbocsátott New Horizons űrhajója által készített eddigi legközelebbi és legjobb minőségű felvételt a Plútó törpebolygóról a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizika laboratóriumában 2015. július 14-én. (MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls)
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

Hat órát utazott a jel a Földre a NASA messzire jutott szondájáról

Az amerikai űrkutatási hivatal berendezése az eddig megvizsgált legmesszebbre keringő égitest közeléből küldött jelet.

Hű nevéhez a NASA New Horizons szondája, hiszen az eszköz valóban új látóhatárt nyitott azzal, hogy túllépte az emberiség által eddig vizsgált égitestek határát és egy fagyott kisbolygóról küldött adatokat a Naprendszer széléről.

Az atommeghajtású szonda mostanra több, mint 6,4 milliárd kilométerre távolodott a Földtől és 3,5 Km távolságra közelítette meg az Ultima Thule kisbolygót – aminek neve egyébként „távoli és ismeretlen térséget” jelent.

A 32 kilométer hosszú égitest a Naprendszer Kuiper-öv nevű régiójában, a Neptun pályáján kívül kering. Ebből a távolságból már több, mint hat órán át jut el a Földig a rádiójel és

amikor a szondától megérkezett a „köszönöm, jól vagyok” üzenet, örömujjongás tört ki a NASA marylandi Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában.

A jelet az ügynökség Madrid közelébe telepített, hatalmas rádiótávcsöve fogta be.

A New Horizonst 2006-ban lőtték fel eredetileg azzal a céllal, hogy megvizsgálják vele a Naprendszer szélén található Plutót és öt holdját. Mostanra 1,6 milliárd kilométerrel távolabb jutott és újabb területet tárt fel az emberiségnek.

Kutatók azt remélik, hogy az Ultima Thule feltérképezésével értékes adatokat szerezhetnek naprendszerünk keletkezéséről.

A szonda most kezdi meg továbbítani az első átrepülés idején rögzített, több gigabájtnyi adatot és a napokban további képek várhatók a most elért kisbolygóról, amelyről eddig úgy tartották, hogy egy szabálytalan mogyorószemre emlékeztető formája van. A részletesebb képekből kiderülhet hogy valójában egy vagy esetleg két, egymás körül keringő szikláról van-e szó.

A New Horizons parányi, 15 wattos adója miatt mindössze 1 kilobit per másodperc sebességű az adatátvitel, ezért a tudósok becslése szerint 2020 szeptemberére tudják letölteni a memóriájában tárolt összes adatot. Az első, igazán nagy felbontású képekre például februárig kell várni – írta a BBC.

A szonda egy hónapon át vizsgálja majd a kisbolygó atmoszférája és talaja vegyi összetételét, hogy újabb adatokhoz jussunk a Naprendszer és bolygói keletkezéséről.

Az Ultima Thule mellett több százezer hasonló kisbolygó keringhet a Kuiper-övben ahol már olyan gyenge a Nap fénye, hogy a hőmérséklet 30-40 fokkal haladja meg az abszolút zérót, azaz a mínusz 273 Celsius fokot.

Érdekes módon a New Horizons fellövésekor a tudósok még nem tudtak a kisbolygóról – csak 8 évvel később fedezték fel a Hubble űrteleszkóppal. Ezt követően terjesztették ki a szonda küldetését és döntöttek úgy, hogy a Plutó után ezt az új égitestet közelítse meg.

Ugyan ez az űrszonda érte el az eddigi legtávolabbi égitestet, az 1977-ben felbocsájtott Voyager 1 és 2 szondák már jóval távolabbra jutottak a világűrben és mindkét eszköz továbbra is működik.

Címlapról ajánljuk
Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Ruanda az elmúlt években reguláris hadsereggé fejlesztette az M23 nevű tuszi milíciát, amely a korábbi súlyos vereségek után az elmúlt hetekben már komoly katonai sikereket ért el Észak-Kivu tartományban – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója. Marsai Viktor arról is beszélt, rengeteg helyi lakosnak teljesen mindegy, ki uralja a területet, csak azt szeretnék, hogy legyen béke, stabilitás és kiszámíthatóság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Tavaly júliusban néhány republikánus képviselő azt hangoztatta, Kamala Harris alelnök csak a származása és a neme miatt jutott pozícióhoz, miután a volt kaliforniai szenátor átvette a demokrata párti elnökjelöltséget Joe Bidentől. Idén a halálos áldozatokkal járó, Los Angeles környéki erdőtüzek közepette Kristin Crowley tűzoltóparancsnokot azért támadták, mert a tűzoltóságon belül nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre. A pár héttel ezelőtti washingtoni helikopterbaleset kiváltó okai kapcsán szintén előkerültek ugyanezek a vádak, különösen Donald Trump amerikai elnök kormánya részéről. A három közelmúltbeli esetet három betű, a D, az E és az I köti össze. De ha már ennyit emlegetjük, mit takar pontosan ez a rövidítés, és mi vezetett odáig, hogy az amerikai politika egyik legmegosztóbb kérdésévé váljon?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×