Hű nevéhez a NASA New Horizons szondája, hiszen az eszköz valóban új látóhatárt nyitott azzal, hogy túllépte az emberiség által eddig vizsgált égitestek határát és egy fagyott kisbolygóról küldött adatokat a Naprendszer széléről.
Az atommeghajtású szonda mostanra több, mint 6,4 milliárd kilométerre távolodott a Földtől és 3,5 Km távolságra közelítette meg az Ultima Thule kisbolygót – aminek neve egyébként „távoli és ismeretlen térséget” jelent.
A 32 kilométer hosszú égitest a Naprendszer Kuiper-öv nevű régiójában, a Neptun pályáján kívül kering. Ebből a távolságból már több, mint hat órán át jut el a Földig a rádiójel és
amikor a szondától megérkezett a „köszönöm, jól vagyok” üzenet, örömujjongás tört ki a NASA marylandi Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában.
A jelet az ügynökség Madrid közelébe telepített, hatalmas rádiótávcsöve fogta be.
A New Horizonst 2006-ban lőtték fel eredetileg azzal a céllal, hogy megvizsgálják vele a Naprendszer szélén található Plutót és öt holdját. Mostanra 1,6 milliárd kilométerrel távolabb jutott és újabb területet tárt fel az emberiségnek.
Kutatók azt remélik, hogy az Ultima Thule feltérképezésével értékes adatokat szerezhetnek naprendszerünk keletkezéséről.
A szonda most kezdi meg továbbítani az első átrepülés idején rögzített, több gigabájtnyi adatot és a napokban további képek várhatók a most elért kisbolygóról, amelyről eddig úgy tartották, hogy egy szabálytalan mogyorószemre emlékeztető formája van. A részletesebb képekből kiderülhet hogy valójában egy vagy esetleg két, egymás körül keringő szikláról van-e szó.
A New Horizons parányi, 15 wattos adója miatt mindössze 1 kilobit per másodperc sebességű az adatátvitel, ezért a tudósok becslése szerint 2020 szeptemberére tudják letölteni a memóriájában tárolt összes adatot. Az első, igazán nagy felbontású képekre például februárig kell várni – írta a BBC.
A szonda egy hónapon át vizsgálja majd a kisbolygó atmoszférája és talaja vegyi összetételét, hogy újabb adatokhoz jussunk a Naprendszer és bolygói keletkezéséről.
Az Ultima Thule mellett több százezer hasonló kisbolygó keringhet a Kuiper-övben ahol már olyan gyenge a Nap fénye, hogy a hőmérséklet 30-40 fokkal haladja meg az abszolút zérót, azaz a mínusz 273 Celsius fokot.
Érdekes módon a New Horizons fellövésekor a tudósok még nem tudtak a kisbolygóról – csak 8 évvel később fedezték fel a Hubble űrteleszkóppal. Ezt követően terjesztették ki a szonda küldetését és döntöttek úgy, hogy a Plutó után ezt az új égitestet közelítse meg.
Ugyan ez az űrszonda érte el az eddigi legtávolabbi égitestet, az 1977-ben felbocsájtott Voyager 1 és 2 szondák már jóval távolabbra jutottak a világűrben és mindkét eszköz továbbra is működik.