eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

Meglepő felfedezés a Plutóról

A Pluto szív alakú, központi síkságának jeges felszíne alatt földalatti óceán rejtőzhet, amely annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld összes tengere és óceánja.

A Nature című tudományos lapban megjelent kutatások eredményei szerint ezzel a felfedezéssel a Pluto is felkerülhet a Föld mellett a Naprendszer földalatti óceánokat is tartalmazó világainak egyre növekvő listájára, néhány ilyen óceán pedig akár életnek is otthont adhat.

A Pluto valószínűleg jeges-latyakos óceánja 150-200 kilométerre a törpebolygón lévő, teljesen kráter nélküli jégfelszín, a Szputnyik-síkság (Sputnik Planum) jeges felszíne alatt található, mélysége 100 kilométer - mondta el Francis Nimmo, a Santa Cruz-i székhelyű Kaliforniai Egyetem tudósa.

Richard Binzel, a Massachusettsi Műszaki Egyetem bolygókutatója szerint mivel az óceánban olyan sok a jég, nem valószínű ott az élet. De hozzátette: óvatos, és "soha nem használja azt a szót, hogy lehetetlen".

A folyékony vizet az élet egyik elengedhetetlen feltételének tartják a kutatók.

A felfedezést azon felvételek és adatok elemzésekor tették a szakértők, amelyeket a NASA New Horizons nevű műholdja készített a Plutóról és holdjáról, a Charonról 2015 júliusában.

A Pluto felszínén megfigyelt egyik legmarkánsabb struktúra a Szputnyik-síkság, amely világos színe és formája miatt a New Horizons képein a "Pluto szíveként" vált ismertté. A kutatók szerint a síkság egy becsapódás után keletkezett medence, amely a Naprendszer korai szakaszában, több mint négymilliárd éve jöhetett létre. Akkor csapódhatott be egy nagyobb égitest és hagyta hátra az ezer kilométer hosszú krátert, amely később a kisbolygó geológiai aktivitása hatására egy 1300 kilométer hosszú és 900 kilométer széles ovális formává alakult.

A jeges óceán léte lehet az egyetlen magyarázat arra a jelenségre, hogy a "Pluto szíve" mindig a Charonnal ellentétes oldalon található. Annak valószínűsége, hogy ez a véletlennek köszönhető, öt százalék alatt van - véli Binzel.

A Charon és a Pluto egymás körül keringenek, miközben kölcsönösen hat rájuk a centrifugális és a vonzóerő. A jeges óceán a holddal ellentétes oldalon egyfajta ellensúlyként hat.

A New Horizons űrszonda 2016. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként, és azért repült el a Pluto mellett, hogy adatokat gyűjtsön a törpebolygóról és holdjairól. A hét tudományos műszere által gyűjtött adatokat 2015 szeptembere óta folyamatosan továbbította a Földre. Októberig több mint 50 gigabitnyi adatot juttatott el a John Hopkins Egyetemen lévő laboratóriumba.

Az űrszonda a törpebolygó és holdjai összetételéről gyűjtött információt, nagyfelbontású felvételeket készített róluk, vizsgálta a napszelet és a mágneses mezőket, tanulmányozta a Pluto légkörét és pormintákat vett.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×