Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Vlagyivosztok, 2018. szeptember 10.Vlagyimir Putyin orosz elnököt (j) és Abe Sindzó japán miniszterelnök kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén Vlagyivosztokban 2018. szeptember 10-én. Putyin és Abe a szeptember 11-én kezdődő Keleti Gazdasági Fórumra érkezett  a városba. (MTI/AP pool/Kirill Kudrjavcev)
Nyitókép: MTI/AP pool/Kirill Kudrjavcev

Japán fegyverkezni kezd a kínai kihívás nyomán

Feladja-e pacifista politikáját Japán? Ez a kérdés azután, hogy a kormány masszív védelmi költekezési programot hirdetett. Ennek keretében a II. világháború óta először, a távol-keleti országnak ismét lesznek repülőgép-hordozó hajói.

Kína megerősödése és befolyási övezetének növelése aggodalommal tölti el Japánt, annyira, hogy a kormány új védelmi tervet fogadott el, amely többszáz milliárd dolláros kiadásokat irányoz elő.

A tízéves terv értelmében Japán megerősíti Csendes-óceáni szigeteinek védelmét és a már megrendelt 42 amerikai harci gép mellé további 45 F-35-ös lopakodó vadászgépet vásárol. Ezenkívül két Aegis típusú rakétavédelmi rendszert és más rakétaelhárító egységeket is vesz az Egyesült Államoktól.

A költekezés részben annak is köszönhető, hogy a Trump-kormányzat nyomás alá helyezte távol-keleti szövetségesét, hogy fordítson többet a védelemre.

Tokió így rekordnak számító összeget, 245 milliárd amerikai dollárnak megfelelő jent költ a következő öt évben katonai felszerelésekre és fegyverekre.

. Ez azt jelenti, hogy az előző, ötéves tervhez képest 6,4 százalékkal növelik a katonai kiadásokat.

Abe Sindzo miniszterelnöksége alatt – 2012 óta - már így is növekedtek a védelemre fordított összegek, mert a kormányfő azt mondta: olyan katonai kapacitásokat akar, „mint amilyenek egy normális országnak vannak”.

A kedden elfogadott védelmi irányelvekben az olvasható, hogy „bár az Egyesült Államok marad a világ legerősebb országa, felismerjük a regionális rendet megkérdőjelező Kínával és Oroszországgal folytatott stratégiai verseny fontosságát”. Emellett a dokumentum szerint Japán „komoly aggodalommal” szemléli, ahogy Kína erősíti katonai jelenlétét területi vizein.

Peking az utóbbi években mesterséges szigeteket és rajtuk reptereket kezdett el építeni a tengeren és területi vitába keveredett néhány országgal, köztük Japánnal is. A japánokat különösen aggasztja a Kelet-kínai-tengerben általuk Szenkakunak, a kínaiak által Tiaojünek nevezett szigetcsoport körüli vita.

Tokió válasza most az lesz, hogy átalakítják Japán kettő darab, 248 méter hosszú helikopterhordozó-hajóját. Ezzel így – a II. világháború vége óta először – az országnak ismét lesznek repülőgéphordozó-hajói.

Az ötlet bírálói szerint Japán ezzel megsérti a háború utáni pacifista alkotmányt,

amely szigorúan védelmi feladatokat enged meg a fegyveres erőknek. Védelmi illetékesek erre azt mondták, hogy csupán „többfunkciójú hajókról” van szó, amelyek meg tudnák védeni az országot.

A korábbi japán kormányok elfogadták azt az érvelést, hogy a repülőgéphordozó-hajók megsértenék az alkotmány szellemiségét, és azok beszerzését agresszív lépésként lehetne értékelni.

Az Abe-kormány azonban most másképp döntött, sőt, még cirkálórakétákat is beszerez. Ez utóbbira az az érv, hogy választ kell adni az észak-koreai rakétafenyegetésre. A terv nyomán Japán is katonai értelemben befolyásosabb regionális hatalommá válhat Kína, Oroszország és Észak-Korea mellett.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×