Infostart.hu
eur:
360.45
usd:
309.23
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Bern, 2018. április 18.Thomas Couture francia festő Egy ülő fiatal nő arcképe című, 1850 és 1855 között készített olajképét nézik látogatók a berni művészeti múzeumban 2018. április 18-án, a Gurlitt: Helyzetjelentés a náci műtárgylopásról és következményeiről című időszaki kiállítás megnyitója előtti napon. (MTI/EPA/Anthony Anex)
Nyitókép: MTI/EPA/Anthony Anex

Több százezer műtárggyal tartozik még Németország a világnak

Felgyorsítaná a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását a német kormány, amely az erről kötött egyezmény húsz éve alatt 17 420 tárgyat juttatott vissza eredeti tulajdonosaiknak vagy örököseiknek, de Adolf Hitler hatalomra jutása után csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba.

A berlini kormány fel akarja gyorsítani a nácizmus idején elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását eredeti tulajdonosaiknak, illetve a leszármazottaiknak. Ennek érdekében felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot is – jelentette be Németország kulturális ügyekben illetékes államminisztere. Monika Grütters a washingtoni megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából Berlinben rendezett értekezleten elmondta, hogy

eddig 17 420 különböző műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot juttattak vissza a jogos tulajdonosnak.

Becslések szerint Adolf Hitler hatalomra jutása után előbb Németországban, majd a náci uralom alá került többi európai országban csaknem 600 ezer műalkotás került erőszakos eszközökkel német tulajdonba, a visszaszolgáltatásukra 1998-ban Washingtonban nemzetközi megállapodást írtak alá. Ennek keretében a berlini kormány Magdeburgban létrehozta az elveszett kulturális javak központját, több egyetemen pedig kutatói állásokat létesített, és adatbázisokat épített, hogy megkönnyítse az elrabolt műkincsek utáni nyomozást. Az államminiszter elmondta, hogy

a nácik által elrabolt kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit: az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból.

Ezen kívül felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot, amelyhez már nem csak német nyelven lehet fordulni. A Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder ugyanis kifogásolta, hogy eddig a visszaszármaztatási igényt kizárólag német nyelven lehetett benyújtani. Lauder a Welt am Sonntag cimű lapnak adott nyilatkozatában ostorozta azoknak a múzeumoknak a vonakodását is, amelyek eddig nem mutattak készséget a náci időkben a gyűjteményükbe került javak eredetének nyilvánosságra hozatalára.

Monika Grütters is hangsúlyozta, hogy kormánya nagyobb együttműködési készséget vár el a kulturális javakat őrző intézményektől, de reményét fejezte ki, hogy a központi tanácsadó szolgálat felállításával sikerül felgyorsítani a visszaszolgáltatási igények kielégítését.

A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Ezzel kötelezettséget vállaltak az aláírók az egykor a nácik által elrabolt kulturális javak azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, "méltányos megoldást" találnak.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×