Infostart.hu
eur:
358.91
usd:
309.07
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
A francia lobogót lengeti egy láthatósági mellényt viselő tiltakozó égő úttorlasznál az üzemanyagadó tervezett emelését ellenző tüntetésen a Champs-Elysées sugárúton Párizsban 2018. november 24-én. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak az erőszakossá fajult megmozduláson.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Nem lehet megállítani a sárga mellényeseket

Komoly politikai csatározást okozott a „sárga mellényesek” szombati, Párizsban megtartott, utcai összecsapásokkal kísért tiltakozása Franciaországban. A kormány a szélsőjobbot vádolja, az ellenzék a kormányzati arroganciát ostorozza, miközben a sárga mellényesek december 1-jére ismét a fővárosba készülnek.

Borítékolni lehetett, hogy nem lesz incidensmentes a "sárga mellényesek" szombatra kilátásba helyezett tiltakozása Párizsban. A közösségi oldalakon megjelent kommentárokból világosan kiolvasható volt: az üzemanyagadó miatt feldühödött franciák nem érik be az Eiffel-torony előtti Mars-mezőn tartott gyülekezéssel, melyre a fővárosi prefektúra engedélyt adott, haragjukat az elnöki palota közelében, a Champs-Elysées-n akarták kifejezni.

És valóban, a mintegy nyolcezres tömeg jelentős része a hatósági figyelmeztetések ellenére mégis a Champs-Elysées-re vonult. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor szélsőséges csoportok a sugárutat lezáró rendőrökre támadtak, akik könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak.

A belügyminiszter szerint az erőszakoskodók szélsőjobboldaliak voltak, és Marine Le Pent, a Nemzeti Gyűlés elnökét tette felelőssé az incidensek miatt, mondván, ő hergelte fel a tüntetőket. Több újság azonban arról számolt be, hogy a törés-zúzásban szélsőbaloldali, anarchista csoportok is részt vettek.

Érdekes módon a szélsőjobbos vádakat Jean-Luc Melenchon, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország mozgalom vezetője is nevetségesnek tartotta, szerinte a kormány valójában dramatizálni akarja a helyzetet, és mint fogalmazott, olajat önt a tűzre.

A „sárga mellényesek” kiléte mindeközben továbbra is fejtörést okoz a politikai vezetésnek. A legtöbb elemző szerint egy meglehetősen széles, az alsó középosztályhoz tartozó, többnyire vidéken vagy az elővárosokban élő rétegről van szó, amely nem eléggé szegény ahhoz, hogy ne kelljen adót fizetnie, de amelyet egyre inkább elszegényítenek a folyamatosan emelkedő terhek. Náluk az üzemanyagadóval betelt a pohár.

Az üzemanyag, elsősorban a gázolaj adóját a kormány környezetvédelmi megfontolásból emelte meg, de ezzel számos elemző szerint a gond az, hogy

ezt a terhet kizárólag a szegényebb rétegekkel fizetteti meg, miközben például a repülők üzemanyagát semmilyen adó sem terheli.

Márpedig ez utóbbi közlekedési eszközt elsősorban a leggazdagabbak veszik igénybe. Az üzemanyagadó tehát ebből a szempontból jelenleg igazságtalanságnak minősül.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a két éve még ajnározott dízel az ökológiai átmenet jegyében hirtelen megbélyegzés tárgyává vált a kormánypártiak körében, a dízelautósok néhány hónapja a „bunkók” kategóriájába kerültek.

A gépkocsizóknak tehát nemcsak az üzemanyagárakkal, hanem a vidékiek megfogalmazása szerint a hétköznapi valóságtól elszakadt párizsi elit megvetésével is szembesülnie kellett. Ez is fokozta a "sárga mellényesek" dühét, amely a különböző tüntetések és útlezárások mellett más formákban is megjelent:

az elmúlt napokban több kormánypárti képviselőt saját otthonukban kerestek fel a tiltakozók, és volt, akinek a családját is megfenyegették.

Kormánypárti oldalon most mindenki Emmanuel Macron keddre beharangozott beszédét várja, amely állítólag az üzemanyagadó elfogadását hivatott elősegíteni. Közben a "sárga mellényesek" már szervezik a tiltakozások „harmadik felvonását”, melyre elvileg december 1-jén kerül sor Párizsban, ismét a Champs-Elysées-n.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×