Infostart.hu
eur:
379.72
usd:
321.82
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Úttorlasz tüzét táplálja egy láthatósági mellényt viselő tiltakozó az üzemanyagadó tervezett emelését ellenző tüntetésen Párizsban 2018. november 24-én. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak az erőszakossá fajult megmozduláson.
Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

Macron üzent a sárga mellényeseknek

Az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jétől tervezett emelését a kormány háromhavonta felülvizsgálja, és az üzemanyagárak változásának függvényében módosítja - jelentette be a francia elnök.

A francia elnök a következő két évtized energetikai átmenetének kormányzati megvalósításáról tartott több mint egyórás beszédében az üzemanyagok adójának emelése ellen tüntető "sárga mellényesek" mozgalmáról elmondta: jóllehet a "jelentős tüntetéseken elfogadhatatlan erőszak is történt", nem szabad összekeverni a rendbontókat a tüntetőkkel.

Emmanuel Macron jelezte, hogy

országos egyeztetést kezdeményez az energetikai átmenet szociális kérdéseiről,

amelynek alapján a következő három hónapban megoldások születhetnek a "tiltakozók dühére".

"Az energetikai átmenet nem növelheti a területi egyenlőtlenségeket és nem nehezítheti azon honfitársaink életét, akik vidéki vagy peremvárosi övezetekben élnek" - fogalmazott a francia elnök a hivatalában tartott beszédében.

"Lehetővé kell tenni háromhavonta egy találkozót, ahol tulajdonképpen enyhítjük honfitársaink számára azt a hatást, amit a világpiaci árak elszállása okoz" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki kénytelen megtalálni a politikai egyensúlyt az adóemelések ellen a franciák többsége által támogatott szociális megmozdulás és a hatékonyabb és gyorsabb energetikai átmenetet sürgető választói és politikai szövetségesei között.

Egyszerre kell kezelnünk a hónap vége és a világvége problémáját

- mondta az államfő, aki szerint úgy kell meghallani a szociális elégedetlenség miatti tiltakozásokat, hogy közben a kormány nem mond le a feladatairól, miután a környezetvédelem is sürgős intézkedéseket igényel.

A mozgóadó ötlete Emmanuel Macron szövetségese, a centrista Modemet vezető Francois Bayrou-tól származik. Az államfő Edouard Philippe kormányfő hivatalát bízta meg a megvalósítás kidolgozásával. Sajtóhírek szerint ezentúl az olajárak emelkedésekor a kormány felfüggeszti vagy csökkenti az év elején bevezetett környezetvédelmi adóemelést, amely 2019-ben 3 cent lesz a benzin és 6 cent a gázolaj esetében.

A módosítások nem érintik az előző évek emeléseit, csak az adott év változtatásaira lesznek érvényesek, és a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint akár fél évre is felfüggeszthetők, ha az olajárak az égbe szöknek.

A környezetvédelmi adót ugyanakkor nem kívánja eltörölni a kormány.

"Minden évben lesz adóemelés, nem lépünk vissza"

- jelezte a miniszterelnökség.

Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter kedd délután fogadja a "sárga mellényesek" képviselőit, akik a zavargásokba torkollott szombati párizsi tüntetést követően elkezdték megszervezni a mozgalmukat és nyolc országos szóvivőt választottak maguk közül.

Emmanuel Macron azt is megerősítette, hogy a 19 francia atomerőműben működő 58 reaktorból 14-et 2035-ig fokozatosan leállít a kormány, a lakossági energiaellátásban 50 százalékra csökkenti a nukleáris energia arányát a jelenlegi 72 százalékról.

Franciaország rendelkezik a legjelentősebb nukleáris parkkal az Egyesült Államok után, ahol 99 reaktor működik.

Az energetikai átmenetről szóló törvény előírása alapján Franciaországnak 2025-ig 50 százalékra kellene csökkentenie a lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányát, Édouard Philippe miniszterelnök azonban már szeptemberben jelezte, hogy ez 2035 előtt nem lesz lehetséges.

A legrégebbi franciaországi atomerőmű, a német és svájci határ közelében található Fessenheim 2020 nyarára tervezett két reaktorának bezárása mellett a francia elnök további 12 reaktor leállításáról döntött, ezekből 4-6-ot 2030-ig, a többit pedig legkésőbb 2035-ig bezárják. Ezenkívül

2022-ig a négy utolsó szénerőmű is bezár.

Franciaország a szélgépekből származó energiatermelést 2030-ig háromszorosára, napelemes rendszerét pedig ötszörösére kívánja növelni. A teljes energiaellátásban a megújuló energiák arányát 2030-ra negyven százalékra, a fűtés területén több mint ötven százalékra tervezik emelni. Ennek érdekében az eddig évi 5 milliárd eurós fejlesztési támogatást 7-8 milliárd euróra növeli a kormány - jelentette be az államfő.

"A megújítható energiák arányának emelkedése szükségszerű" - hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország ugyanakkor nem kíván teljesen lemondani a nukleáris energiáról sem.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×