eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Stockholm, 2018. szeptember 4.A bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt kampányoló aktivistáját hallgatják fiatal nők Stockholmban 2018. augusztus 31-én. A parlamenti választásokat szeptember 9-én tartják Svédországban. (MTI/AP/Michael Probst) *** Local Caption *** 53000073
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Csak a csoda állíthatja meg a Svéd Demokratákat

Vajon megroggyan-e a liberalizmus bástyájának tartott Svédország a populista nyomás alatt? Ez a kérdés a közelgő választások előtt, amelyeken az is kiderülhet, mennyiben változott a svédek hozzáállása a menekültekhez és a bevándorlókhoz.

Tudósítók szerint nem elképzelhetetlen, hogy a korábban a tolerancia mintaállamának tartott Svédországban előretörnek, sőt esetleg győznek is a korábban fasiszta és rasszista jelzőkkel illetett radikálisok, azaz a Svéd Demokraták nevű párt.

Ezzel Olaszország, Ausztria és Csehország után a skandináv állam lehet a következő ledőlő dominó az Orbán Viktor által illiberális demokráciának nevezett gondolatvilág menetelésében – írja a brit Telegraph című lap.

Kommentátorok megjegyzik: úgy tűnik,

csak a csoda állíthatja meg a Svéd Demokratákat,

mert a többiek védekezésbe mentek át, és csak róluk beszélnek. Ne szavazzatok a populistákra! – szól az üzenet.

Előzetes felmérések szerint azonban a lakosság 26 százaléka már eldöntötte, hogy őket támogatja. Kérdés, hogy miért.

Mint a Telegraph tudósítója megjegyezte, amikor átment Dániából Svédországba, azt tapasztalta, hogy visszaesett a migráció. Hivatalos adatok szerint 85 százalékkal kevesebben érkeznek letelepedési szándékkal a skandináv országba, kezdenek eltűnni az utcasarkokról a koldusok, pörög a gazdaság és alacsony a munkanélküliség.

Miért menetelnek akkor a populisták? A lap szerint azért, ahogy támadták őket. Az, hogy szélsőségeseknek állítják be a pártot, csak nekik kedvezett. Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták 39 éves vezére is sikeresen szólítja meg a lakosságot, és mondhatja azt:

szavazzatok ránk, forduljatok el a bukott politikai elittől.

Mint a riporter megjegyzi: ha Akesson félkész politikai megoldásait támadnák, nehezebb dolga lenne, így viszont róla szól a közbeszéd.

Közép-Európában ugyanakkor nehezen tudná büszkén viselni a populista jelzőt, mert annak erősen svéd verzióját képviseli. Például támogatja a melegházasságok ötletét, magasabb nyugdíjakat akar. Ugyanakkor szigorúbb bevándorlási szabályokat és népszavazást is követel az EU-tagságról.

A Svéd Demokraták vonzereje abban áll, hogy sikerül úgy beállítaniuk: alaposan megadóztatott honfitársaik nem kapnak vissza elég értéket az államtól, amely a pénz egy részét a migránsokra költheti az idősek helyett. Szavazóik nem nézik le az újonnan érkezetteket, csak elfelejtettnek tartják magukat.

Az egy évszázadon át domináns svéd szociáldemokratáknak most feladták a leckét,

és elemzők megjegyzik: nem tudtak választ találni arra a helyzetre, hogy a jólét növelésével és az ipari társadalom eltűnésével nem a munkahelyek és a dolgozói jogok védelmével kellene foglalkozniuk. Most így szinte bizonyosan arra számíthatnak, hogy a szeptember 9-i választásokon meredeken visszaesik a támogatottságuk.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×