eur:
393.1
usd:
363.06
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

Volt brit miniszterelnök: erkölcsileg igazolható lenne egy második brexit-népszavazás

Erkölcsileg igazolt lenne a második népszavazás a britek EU-tagságáról. Erről beszélt a BBC-nek John Major volt kormányfő. Major szerint a brexitért kampányolók világossá tették, hogy egy sor ígéretüket nem tudják betartani. Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor London a kilépési tárgyalások újabb fordulójára készül Brüsszellel.

„Demokratikus szempontból vannak ellenérvek, de erkölcsileg igazolható lenne egy második EU-népszavazás Nagy-Britanniában” – John Major volt brit miniszterelnök szerint a brexit harcos hívei „fantazmagóriákon alapuló ígéreteket tettek” a választóknak. „Most már tudjuk, hogy ezeket nem lehet betartani” – mondta.

„Maga venne olyan házat, aminek nem tudja az árát? Nem venne.

Akkor mi úgy távozzunk Európából, hogy nem tudjuk mennyibe kerül nekünk?

Úgy értem, hogy az egyszerű emberek számára mennyibe kerül” – fakadt ki a BBC vasárnap reggeli politikai műsorában Major. Ha az emberek egyszer megtudják, hogy mennyibe kerül nekik a brexit, akkor nagy csalódás jön majd – mondta még.

John Majort a brexitpártiak „remoaner”-nek csúfolják, ami a „remainer” vagyis maradni vágyó és a moaner – „nyavalygó” szavakból alkotott kifejezés.

Mindeközben a kilépésért kardoskodók, így például Dominic Raab új Brexit-miniszter azt próbálta demonstrálni, hogy nem hagyják, hogy Brüsszel diktálja a kilépés feltételeit. Raab a korábban letárgyalt, úgynevezett válási díj visszatartásával fenyegetőzött, ha az EU nem köt kereskedelmi egyezményt a britekkel. A 39 milliárd eurós „díj” valójában a már elfogadott uniós programokhoz való brit hozzájárulás és például a brit uniós dolgozók nyugdíja.

Raab ezzel keményen szembehelyezkedett a korábban maradáspártiként ismert Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel, aki arról beszélt: nem tudja elképzelni, a brit nemzet felrúgjon egy olyan kötelezettséget, amiről korábban már elismerte, hogy kötelezettség.

„Mi nem vagyunk ilyen ország, és egy ilyen lépés nem tenne bennünket szavahihető partnerré a jövőben”

– mondta.

A brit politikai vezetők és személyiségek egymásnak ellentmondó kijelentései csak tovább növelik az aggodalmakat a többi uniós tagállamokban, hogy Nagy-Britannia az EU-val kötött megállapodás nélkül, egyszerűen „kiesik” az unióból, amikor jövő március végén eljön a kilépés határideje. Ez azt jelenti, hogy nem lesz megállapodás a brit földön élő uniós polgárok státuszáról, az utas és áruforgalomról, halászati és környezetvédelmi és elsősorban kereskedelmi és egyéb kérdésekről.

Felmérésekből úgy tűnik ugyanakkor, hogy a britek még inkább jobbra tolódtak a brexit népszavazást követő két évben. A válaszadók 38 százaléka voksolna egy új, jobboldali pártra, amely elkötelezte magát a Brexit mellett, 24 százalékuk pedig egy nyíltan szélsőjobbos, bevándorlás-ellenes és iszlám-ellenes pártot választanának – derült ki a YouGov intézet kutatásából. Egy, a Brexitet elvető, új centrista pártot a szavazók mindössze egyharmada támogatna.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×