Infostart.hu
eur:
377.81
usd:
323.74
bux:
127544.2
2026. április 9. csütörtök Erhard
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Megviselte Angela Merkel kormányát a koalíciós válság

Németországban a menekült-ügyben kirobbant koalíciós válságot ugyan sikerült megoldani, a vérre menő viták azonban mély nyomokat hagytak a lakosságban. Erre vall az állami tévécsatorna, az ARD megbízásából készült közvéleménykutatás eredménye, amely szerint a választók 78 százaléka elégedetlen a kormány munkájával. A koalíciós pártok népszerűsége is erősen visszaesett.

Alig egy hónap leforgása alatt, tehát mialatt a koalícióban résztvevő két kereszténypárt menekült-ügyi vitája elmérgesedett, 15 százalékkal nőtt a kormányt bírálók tábora. Igaz, az őszi választások óta egyre kevesebben érzik úgy, hogy a vezető politikusok Berlinben a helyes irányba vezetik az országot.

Ez jórészt a migránsok kérdésében elfoglalt álláspontra vezethető vissza, ugyanis a most készült felmérés szerint a lakosság 56 százaléka úgy véli, hogy a kormány mértéktelenül sok időt szentel a menekült-kérdésnek, ahelyett, hogy más időszerű problémákkal foglalkozna.

Ezek között említették a kórházak valamint öregotthonok ápolóinak fogyatkozó számát, a megfizethető lakbérű lakások építését és az iskolai oktatás reformját.

A késhegyre menő vitát megsínylette a két szemben álló fél, Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter is.

A kancellár népszerűsége 48 százalékra esett vissza, míg a belügyminiszteré példátlanul alacsony szinte, 27 százalékra süllyedt, holott Seehofer – politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint – éppen az októberben esedékes bajorországi tartományi választás miatt kritizálta a kancellárt.

Noha a viszályt lezáró kompromisszumba foglalt tranzit-zónák létrehozását az osztrák határ mentén a válaszadók több, mint fele helyesli, a jelenlegi kormány nem nyerné el a választópolgárok szavazatainak 50 százalékát – ha most járulnának az urnákhoz.

Némi meglepetést keltett az állami tévécsatorna, az ARD megbízása alapján készült felmérés adatai között, hogy a menekültek visszautasításával fellépő Alternatíva Németországnak elnevezésű jobboldali párt a koalíciós torzsalkodásból alig húzott hasznot, ugyanis támogatottsága alig egy százalékkal emelkedett és most 16 százalékon áll, de továbbra is a legerősebb ellenzéki párt.

Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×