Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Berlin, 2018. március 12.Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, mielőtt Angela Merkel német kancellárral, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével és Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével aláírja a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nyitókép: FELIPE TRUEBA

Az új német belügyminiszter szembemegy Brüsszellel

Az új német belügyminiszter a határellenörzés további fenntartását jelentette be.

Mint Horst Seehofer fogalmazott, ameddig az Európai Unió képtelen külső határainak megfelelő védelmére, nem lehet szó a határellenőrzés megszüntetéséről. A schengeni megállapodás átmeneti felfüggesztését a berlini kormány a 2015 szeptemberében rendelte el,

de Brüsszelben időközben ismételten sürgették a határellenőrzés feloldását.

Horst Seehofer egy sajtóinterjúban úgy vélte, hogy az Európai Unió még jóideig képtelen lesz külső határainak megfelelő védelmére, ezért az immár 3 évvel ezelőtt bevezett határforgalmi ellenőrzés további fenntartását jelentette be.

Az új berlini kormány belügyminisztere utalt arra is, hogy az eddigi ellenőrzést megszigorítják, mert – úgymond – nemcsak az illegális migráció megakadályozása a cél, hanem a más jellegű behatolás feltartóztatása is. Az interjúban Seehofer kitért arra is, hogy fel akarja gyorsítani azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akik nem kaptak menedékjogot, ezért növelni szeretné a kérdésben illetékes közigazgatási bíróságok létszámát, egyben pedig szorosabban összehangolni a tartományok idevonatkozó gyakorlatát.

Köztudott, hogy a szociáldemokrata és zöldpárti, vagy a Baloldali Párt vezetése alatt álló tartományok jóval kevesebb menedékkérőt utasítanak el, vagy toloncolnak ki, mint például Bajorország, amelynek eddig Horst Seehofer volt a miniszterelnöke.

Nyilatkozatában az új belügyminiszter kifogásolta az Európai Unió kioktató hangnemét  az úgynevezett kvótamegoldást elutasító kelet-középeurópai országokkal szemben,

mert szerinte eredményesebb lenne, ha ezek a tagállamok a kevesebb menedékkérő befogadásáért cserébe fegyveresekkel és pénzügyi támogatással vennének részt az EU külső határainak védelemében.

Az ellenzéki Zöldpárt elnöke máris bírálta a bejelentést, és nincs kizárva, hogy a szociáldemokrata koaliciós partnerek is fenntartással fognak nyilatkozni, csakúgy, mint a múlt héten, miután az új belügyminiszter arról beszélt, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz.

Alighanem ezúttal is a kancellár személyes közbelépésére lesz szükség,

holott az új berlini kormányra számos külpolitikai feladat megoldása is vár.

Ennek jegyében indult Buenos Airesba Olaf Scholz pénzügyminiszter, hogy a G-20 találkozóján amerikai hivatali kollégájával megvitassa, miként lehetne elkerülni egy kereskedelmi háború veszélyét. Hasonló célból érkezett Washingtonba Peter Altmeier gazdasági miniszter is.

Habár mindketten a berlini kormány tagjai, céljuk megegyezik az Európai Unió szabadkereskedelem fenntartására irányuló törekvésével, ezért útjukhoz Brüsszelben is komoly reményeket fűznek.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×