Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Berlin, 2018. március 12.Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, mielőtt Angela Merkel német kancellárral, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével és Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével aláírja a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nyitókép: FELIPE TRUEBA

Az új német belügyminiszter szembemegy Brüsszellel

Az új német belügyminiszter a határellenörzés további fenntartását jelentette be.

Mint Horst Seehofer fogalmazott, ameddig az Európai Unió képtelen külső határainak megfelelő védelmére, nem lehet szó a határellenőrzés megszüntetéséről. A schengeni megállapodás átmeneti felfüggesztését a berlini kormány a 2015 szeptemberében rendelte el,

de Brüsszelben időközben ismételten sürgették a határellenőrzés feloldását.

Horst Seehofer egy sajtóinterjúban úgy vélte, hogy az Európai Unió még jóideig képtelen lesz külső határainak megfelelő védelmére, ezért az immár 3 évvel ezelőtt bevezett határforgalmi ellenőrzés további fenntartását jelentette be.

Az új berlini kormány belügyminisztere utalt arra is, hogy az eddigi ellenőrzést megszigorítják, mert – úgymond – nemcsak az illegális migráció megakadályozása a cél, hanem a más jellegű behatolás feltartóztatása is. Az interjúban Seehofer kitért arra is, hogy fel akarja gyorsítani azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akik nem kaptak menedékjogot, ezért növelni szeretné a kérdésben illetékes közigazgatási bíróságok létszámát, egyben pedig szorosabban összehangolni a tartományok idevonatkozó gyakorlatát.

Köztudott, hogy a szociáldemokrata és zöldpárti, vagy a Baloldali Párt vezetése alatt álló tartományok jóval kevesebb menedékkérőt utasítanak el, vagy toloncolnak ki, mint például Bajorország, amelynek eddig Horst Seehofer volt a miniszterelnöke.

Nyilatkozatában az új belügyminiszter kifogásolta az Európai Unió kioktató hangnemét  az úgynevezett kvótamegoldást elutasító kelet-középeurópai országokkal szemben,

mert szerinte eredményesebb lenne, ha ezek a tagállamok a kevesebb menedékkérő befogadásáért cserébe fegyveresekkel és pénzügyi támogatással vennének részt az EU külső határainak védelemében.

Az ellenzéki Zöldpárt elnöke máris bírálta a bejelentést, és nincs kizárva, hogy a szociáldemokrata koaliciós partnerek is fenntartással fognak nyilatkozni, csakúgy, mint a múlt héten, miután az új belügyminiszter arról beszélt, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz.

Alighanem ezúttal is a kancellár személyes közbelépésére lesz szükség,

holott az új berlini kormányra számos külpolitikai feladat megoldása is vár.

Ennek jegyében indult Buenos Airesba Olaf Scholz pénzügyminiszter, hogy a G-20 találkozóján amerikai hivatali kollégájával megvitassa, miként lehetne elkerülni egy kereskedelmi háború veszélyét. Hasonló célból érkezett Washingtonba Peter Altmeier gazdasági miniszter is.

Habár mindketten a berlini kormány tagjai, céljuk megegyezik az Európai Unió szabadkereskedelem fenntartására irányuló törekvésével, ezért útjukhoz Brüsszelben is komoly reményeket fűznek.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×