eur:
411.72
usd:
395.24
bux:
79398.18
2024. november 22. péntek Cecília
Berlin, 2018. március 12.Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, mielőtt Angela Merkel német kancellárral, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével és Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével aláírja a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nyitókép: FELIPE TRUEBA

Az új német belügyminiszter szembemegy Brüsszellel

Az új német belügyminiszter a határellenörzés további fenntartását jelentette be.

Mint Horst Seehofer fogalmazott, ameddig az Európai Unió képtelen külső határainak megfelelő védelmére, nem lehet szó a határellenőrzés megszüntetéséről. A schengeni megállapodás átmeneti felfüggesztését a berlini kormány a 2015 szeptemberében rendelte el,

de Brüsszelben időközben ismételten sürgették a határellenőrzés feloldását.

Horst Seehofer egy sajtóinterjúban úgy vélte, hogy az Európai Unió még jóideig képtelen lesz külső határainak megfelelő védelmére, ezért az immár 3 évvel ezelőtt bevezett határforgalmi ellenőrzés további fenntartását jelentette be.

Az új berlini kormány belügyminisztere utalt arra is, hogy az eddigi ellenőrzést megszigorítják, mert – úgymond – nemcsak az illegális migráció megakadályozása a cél, hanem a más jellegű behatolás feltartóztatása is. Az interjúban Seehofer kitért arra is, hogy fel akarja gyorsítani azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akik nem kaptak menedékjogot, ezért növelni szeretné a kérdésben illetékes közigazgatási bíróságok létszámát, egyben pedig szorosabban összehangolni a tartományok idevonatkozó gyakorlatát.

Köztudott, hogy a szociáldemokrata és zöldpárti, vagy a Baloldali Párt vezetése alatt álló tartományok jóval kevesebb menedékkérőt utasítanak el, vagy toloncolnak ki, mint például Bajorország, amelynek eddig Horst Seehofer volt a miniszterelnöke.

Nyilatkozatában az új belügyminiszter kifogásolta az Európai Unió kioktató hangnemét  az úgynevezett kvótamegoldást elutasító kelet-középeurópai országokkal szemben,

mert szerinte eredményesebb lenne, ha ezek a tagállamok a kevesebb menedékkérő befogadásáért cserébe fegyveresekkel és pénzügyi támogatással vennének részt az EU külső határainak védelemében.

Az ellenzéki Zöldpárt elnöke máris bírálta a bejelentést, és nincs kizárva, hogy a szociáldemokrata koaliciós partnerek is fenntartással fognak nyilatkozni, csakúgy, mint a múlt héten, miután az új belügyminiszter arról beszélt, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz.

Alighanem ezúttal is a kancellár személyes közbelépésére lesz szükség,

holott az új berlini kormányra számos külpolitikai feladat megoldása is vár.

Ennek jegyében indult Buenos Airesba Olaf Scholz pénzügyminiszter, hogy a G-20 találkozóján amerikai hivatali kollégájával megvitassa, miként lehetne elkerülni egy kereskedelmi háború veszélyét. Hasonló célból érkezett Washingtonba Peter Altmeier gazdasági miniszter is.

Habár mindketten a berlini kormány tagjai, céljuk megegyezik az Európai Unió szabadkereskedelem fenntartására irányuló törekvésével, ezért útjukhoz Brüsszelben is komoly reményeket fűznek.

Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×