Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán

Máris megbukott a kelet-gútai tűzszünet

Kudarccal zárult a Damaszkusz környékére meghirdetett részleges fegyverszünet első napja. A kijelölt „humanitárius folyosón” egyetlen lakos sem hagyta el az ostromgyűrűt, miközben kiújultak a harcok. Ezért egyaránt okolják a lázadókat és a szíriai kormányt és orosz szövetségesét.

Nem sok eredményt hozott – legalábbis az ostromgyűrűben élő polgári lakosságnak nem – a kelet-gútai első mini-tűzszünet.

A Damaszkusz külvárosának számító, részben sűrűn beépített, részben mezőgazdasági terület a szíriai kormányerők és külföldi szövetségeseik ostromgyűrűjében vergődik.

Nyugati kormányok és aktivisták a lakosokat idézve „földi pokolnak” nevezik, ahol az utóbbi napok során többszázan meghaltak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök minden nap ötórás fegyvernyugvást rendelt el – amit szövetségese, a szíriai kormány is elfogadott. Az ötórás „ablak” célja, hogy az ostromgyűrűben élő civilek távozhassanak.

Csakhogy hétfőn néhány óra múltán újra megszólaltak a fegyverek.

A kormányellenes aktivisták szerint az Aszad-rezsim hadserege és légi ereje indított támadást, míg a kormánymédia és Oroszország szerint a lázadók „aknatűz alá vették” a humanitárius folyosót és ezzel megakadályozták, hogy civilek hagyhassák el a területet. A moszkvai védelmi minisztérium szerint a lázadók két településen a kormányerők pozícióit is támadták.

Mindkét oldal tagadta a neki tulajdonított tűzszünet sértést.

Az események nyomán a nyugati hatalmak nyomás alá helyezték az oroszokat: a brit külügyminisztérium bekérette a londoni orosz nagykövetet, a francia külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Oroszország egyike ama kevés érintettnek, aki nyomást tud gyakorolni az Aszad-kormányra.

A bizonytalanság miatt nem jutnak be a területre az ENSZ és más segélyügynökségek konvojai. Az önkéntesek szerint napi öt óra nem is elég arra, hogy bármilyen segélyt be tudjanak vinni.

Azelőtt, hogy a szíriai kormány szorosabbra fonta az ostromgyűrűt Kelet-Gúta körül, megengedte, hogy a 40 évnél idősebb férfiak és a közalkalmazottak távozzanak a területről.

Jelentések szerint ugyanakkor a lázadó csoportok nem engedik ki a nőket és gyerekeket.

Az Independent brit lap egy 43 éves tanárral beszélt, aki elmesélte, hogyan próbált kiszökni az ostromgyűrűből.

Gafúr elmondta, hogy három, 15 évesnél fiatalabb gyerek apja. Megpróbálta kijuttatni családját, de a kormányellenes szélsőségesek ezt megakadályozták. A korábban ételt bejuttató csempészek sem hajlandók segíteni, mert a lázadók oldalán állnak.

Múlt csütörtökön az egyik lázadó csoport parancsnoka elcsípte a családot és kiabálva közölte vele: „Itt kell maradnod és támogatnod a rezsimellenes harcunkat. A feleségedet és a gyerekeidet sem küldheted el, mert az rombolja a morálunkat”. Azt hogy a lázadók így lépnek fel, egy ENSZ-jelentés is megerősítette. Gafúr azonban nem járna jól azzal sem, ha kijutna. Egyrészt a hadköteles korú férfiakra gyanakszanak és vizsgálati fogságba helyezik őket, vagy bevonultatják a szíriai hadseregbe. A kormányoldalon élőkre közben a lázadók aknavető támadásai jelentenek veszélyt és emiatt a közvélemény támogatja, hogy maximális erővel lépjenek fel a terület ellen – írja az Independent.

Címlapról ajánljuk
Nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev, szuperhatalomhoz látogat Putyin – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev, szuperhatalomhoz látogat Putyin – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×