Infostart.hu
eur:
362.99
usd:
325.41
bux:
143453.78
2026. november 9. hétfő Tivadar

Máris megbukott a kelet-gútai tűzszünet

Kudarccal zárult a Damaszkusz környékére meghirdetett részleges fegyverszünet első napja. A kijelölt „humanitárius folyosón” egyetlen lakos sem hagyta el az ostromgyűrűt, miközben kiújultak a harcok. Ezért egyaránt okolják a lázadókat és a szíriai kormányt és orosz szövetségesét.

Nem sok eredményt hozott – legalábbis az ostromgyűrűben élő polgári lakosságnak nem – a kelet-gútai első mini-tűzszünet.

A Damaszkusz külvárosának számító, részben sűrűn beépített, részben mezőgazdasági terület a szíriai kormányerők és külföldi szövetségeseik ostromgyűrűjében vergődik.

Nyugati kormányok és aktivisták a lakosokat idézve „földi pokolnak” nevezik, ahol az utóbbi napok során többszázan meghaltak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök minden nap ötórás fegyvernyugvást rendelt el – amit szövetségese, a szíriai kormány is elfogadott. Az ötórás „ablak” célja, hogy az ostromgyűrűben élő civilek távozhassanak.

Csakhogy hétfőn néhány óra múltán újra megszólaltak a fegyverek.

A kormányellenes aktivisták szerint az Aszad-rezsim hadserege és légi ereje indított támadást, míg a kormánymédia és Oroszország szerint a lázadók „aknatűz alá vették” a humanitárius folyosót és ezzel megakadályozták, hogy civilek hagyhassák el a területet. A moszkvai védelmi minisztérium szerint a lázadók két településen a kormányerők pozícióit is támadták.

Mindkét oldal tagadta a neki tulajdonított tűzszünet sértést.

Az események nyomán a nyugati hatalmak nyomás alá helyezték az oroszokat: a brit külügyminisztérium bekérette a londoni orosz nagykövetet, a francia külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Oroszország egyike ama kevés érintettnek, aki nyomást tud gyakorolni az Aszad-kormányra.

A bizonytalanság miatt nem jutnak be a területre az ENSZ és más segélyügynökségek konvojai. Az önkéntesek szerint napi öt óra nem is elég arra, hogy bármilyen segélyt be tudjanak vinni.

Azelőtt, hogy a szíriai kormány szorosabbra fonta az ostromgyűrűt Kelet-Gúta körül, megengedte, hogy a 40 évnél idősebb férfiak és a közalkalmazottak távozzanak a területről.

Jelentések szerint ugyanakkor a lázadó csoportok nem engedik ki a nőket és gyerekeket.

Az Independent brit lap egy 43 éves tanárral beszélt, aki elmesélte, hogyan próbált kiszökni az ostromgyűrűből.

Gafúr elmondta, hogy három, 15 évesnél fiatalabb gyerek apja. Megpróbálta kijuttatni családját, de a kormányellenes szélsőségesek ezt megakadályozták. A korábban ételt bejuttató csempészek sem hajlandók segíteni, mert a lázadók oldalán állnak.

Múlt csütörtökön az egyik lázadó csoport parancsnoka elcsípte a családot és kiabálva közölte vele: „Itt kell maradnod és támogatnod a rezsimellenes harcunkat. A feleségedet és a gyerekeidet sem küldheted el, mert az rombolja a morálunkat”. Azt hogy a lázadók így lépnek fel, egy ENSZ-jelentés is megerősítette. Gafúr azonban nem járna jól azzal sem, ha kijutna. Egyrészt a hadköteles korú férfiakra gyanakszanak és vizsgálati fogságba helyezik őket, vagy bevonultatják a szíriai hadseregbe. A kormányoldalon élőkre közben a lázadók aknavető támadásai jelentenek veszélyt és emiatt a közvélemény támogatja, hogy maximális erővel lépjenek fel a terület ellen – írja az Independent.

Címlapról ajánljuk
Eltűnhet a természetes Balaton? Egyre nagyobb a felháborodás

Eltűnhet a természetes Balaton? Egyre nagyobb a felháborodás

A balatonberényi védett nádas elpusztítása újabb figyelmeztetés, hogy a tó ökoszisztémájának védelme továbbra sem élvez elsőbbséget a magánérdekekkel szemben. Az S.O.S. Balaton kampány azt várja a kormánytól, hogy rendeljen el átfogó vizsgálatot a Balaton természetes partjainak megóvása érdekében, szükség esetén akár már engedélyezett vagy megkezdett beruházások leállításával. Az InfoRádió Horányi Tibort, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének alelnökét kérdezte.

Krakkói lövöldözés: megszólalt a magyar külügyi tárca

A szombaton történt krakkói fegyveres támadás halálos áldozatai között nincs magyar állampolgár a Külügyminisztérium közlése szerint.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×