A kommunizmus bukása óta nem volt ilyen nagy a veszélye a nagyhatalmak konfrontálódásának, mint most - jelentette ki az 54. nemzetközi biztonságpolitikai értekezletet megnyitó beszédében a konferencia szervezője, Wolfgang Ischinger. Az elmúlt években is sokat foglalkoztak a müncheni értekezleten a világpolitikát beárnyékoló fejleményekkel, akkor azonban a konfliktusokhoz diplomáciai nyelvezettel közelítettek, az elmúlt hétvégén viszont nyíltan meg is nevezték a nyugati országok számára mind inkább akuttá váló veszélyforrásokat:
- Kínát, mint a világ egyetlen geostratégiai elképzeléssel Amerika és Európa kárára lendületesen előrenyomuló államát,
- és Oroszországot, amely katonailag is egyre nagyobb fenyegetést jelent a NATO számára.
Joe Biden volt amerikai alelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével Moszkva mindent elkövet a nemzetközi liberális rend felmorzsolására. De a jelenlegi amerikai elnök biztonságpolitikai tanácsadója, H. R. McMaster is hasonló szellemben nyilatkozott, és miközben a védelmi kiadásaik növelésére szólította fel Washington európai szövetségeseit, egyben biztosította is őket afelől, hogy az Egyesült Államok sohasem fogja megengedni, hogy Oroszország „túszaivá” váljanak.
A müncheni biztonságpolitikai értekezlet számos felszólalásából kitűnt azonban, hogy Donald Trump amerikai elnök eddigi politikája inkább az önerőre támaszkodásra ösztönzi az európai országokat, ezért is hangzott el oly' gyakran a konferencián az Európai Unió katonai védelmének kiépítése.
Az évek óta húzódó ukrán válság megoldása érdekében a német külügyminiszter már békülékenyebb hangot ütött meg Moszkvával szemben, és felvetette a nyugati megtorló intézkedések enyhítését, sőt fokozatos feloldását is, ha az orosz kormány lehetővé teszi ENSZ-békefenntartó erők kivezénylését Kelet-Ukrajnába.
A nemzetközi biztonságpolitikai értekezletre közel 500 vezető politikus, köztük az ENSZ és a NATO főtitkára, Petro Porosenko ukrán elnök, Theresa May brit, Benjámin Netanjahu izraeli, Binali Yildirim török és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár utazott Münchenbe.
