Infostart.hu
eur:
360.02
usd:
315.91
bux:
143466.71
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Trump megfenyegette az ellene szavazókat

Trump megfenyegette az ellene szavazókat

A segélyek megvonásával fenyegette meg Donald Trump azokat az országokat, amelyek az Egyesült Államok ellen szavaznak az ENSZ mai, Jeruzsálemről szóló vitájában. Az amerikai elnök nemrég Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, amelynek státusza hatalmas vitákat szül.

„Milliókat, ha nem milliárdokat kapnak tőlünk, aztán ellenünk szavaznak. Hát tegyék csak, mi meg sok pénzt megtakarítunk. Nem érdekel bennünket” – így fenyegette meg Trump amerikai elnök az ENSZ ama tagországait, amelyek amerikai segélyeket kapnak, de várhatóan Washington ellen szavaznak a Világszervezet közgyűlésének Jeruzsálemről tartott mai voksolásán.

A Törökország és Jemen által benyújtott nyilatkozattervezet nem említi név szerint az Egyesült Államokat, de kimondja:

„a várossal kapcsolatos döntéseket vissza kell vonni”.

Fenyegetőzött Nikki Haley, a kemény megjegyzéseiről ismert amerikai ENSZ-nagykövet is. Azt írta a Twitteren, hogy amikor „az amerikai nép óhaját követve döntünk a mi nagykövetségünk helyéről, nem számítunk arra, hogy szembeszállnak velünk, akiknek segítünk. Csütörtökön szavazás lesz és bírálni fognak bennünket. Amerika feljegyzi a neveket”.

Jeruzsálem fővárosként való elismeréséről évekkel ezelőtt döntött az amerikai kongresszus, de több elnök nem írta alá a törvényt – bár Barack Obama megválasztása előtt maga is Izrael fővárosának nevezte Jeruzsálemet, de gyorsan visszakozott. Trump arról is döntött, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe telepíti az amerikai nagykövetséget, ami további felháborodást váltott ki világszerte.

Habár több ország – nyíltan vagy közvetve – elfogadja, hogy Nyugat-Jeruzsálem gyakorlatilag Izrael fővárosa, az izraeli törvényt, miszerint az 1967 után annektált keleti részt is magában foglaló, „egy és oszthatatlan” Jeruzsálem a főváros, már határozottan elvetik.

Az Európai Unió és a legtöbb ország szerint az Izrael kikiáltását megelőző ENSZ-nyilatkozat alapján hivatalosan azt mondja, hogy Jeruzsálem „különálló test”, amit nemzetközi irányítás alá kell vonni. Ezért nagykövetségeiket a tengerparti gazdasági központban, Tel-Avivban tartják.

Mindeközben város keleti felét 1967-ig Jordánia tartotta megszállva, de a háború után Izrael szerzett ellenőrzést felette, majd később a Palesztin Hatóság kezdte magáénak követelni, hogy a leendő palesztin állam fővárosává tegye.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 14 tagja már a Trump-terv ellen szavazott, de az Egyesült Államok vétót emelt. Most, ritka módon a 193 tagú ENSZ közgyűlés is rendkívüli ülésen szavaz a kérdésről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×