Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.81
bux:
137942.62
2026. június 19. péntek Gyárfás
Trump megfenyegette az ellene szavazókat

Trump megfenyegette az ellene szavazókat

A segélyek megvonásával fenyegette meg Donald Trump azokat az országokat, amelyek az Egyesült Államok ellen szavaznak az ENSZ mai, Jeruzsálemről szóló vitájában. Az amerikai elnök nemrég Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, amelynek státusza hatalmas vitákat szül.

„Milliókat, ha nem milliárdokat kapnak tőlünk, aztán ellenünk szavaznak. Hát tegyék csak, mi meg sok pénzt megtakarítunk. Nem érdekel bennünket” – így fenyegette meg Trump amerikai elnök az ENSZ ama tagországait, amelyek amerikai segélyeket kapnak, de várhatóan Washington ellen szavaznak a Világszervezet közgyűlésének Jeruzsálemről tartott mai voksolásán.

A Törökország és Jemen által benyújtott nyilatkozattervezet nem említi név szerint az Egyesült Államokat, de kimondja:

„a várossal kapcsolatos döntéseket vissza kell vonni”.

Fenyegetőzött Nikki Haley, a kemény megjegyzéseiről ismert amerikai ENSZ-nagykövet is. Azt írta a Twitteren, hogy amikor „az amerikai nép óhaját követve döntünk a mi nagykövetségünk helyéről, nem számítunk arra, hogy szembeszállnak velünk, akiknek segítünk. Csütörtökön szavazás lesz és bírálni fognak bennünket. Amerika feljegyzi a neveket”.

Jeruzsálem fővárosként való elismeréséről évekkel ezelőtt döntött az amerikai kongresszus, de több elnök nem írta alá a törvényt – bár Barack Obama megválasztása előtt maga is Izrael fővárosának nevezte Jeruzsálemet, de gyorsan visszakozott. Trump arról is döntött, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe telepíti az amerikai nagykövetséget, ami további felháborodást váltott ki világszerte.

Habár több ország – nyíltan vagy közvetve – elfogadja, hogy Nyugat-Jeruzsálem gyakorlatilag Izrael fővárosa, az izraeli törvényt, miszerint az 1967 után annektált keleti részt is magában foglaló, „egy és oszthatatlan” Jeruzsálem a főváros, már határozottan elvetik.

Az Európai Unió és a legtöbb ország szerint az Izrael kikiáltását megelőző ENSZ-nyilatkozat alapján hivatalosan azt mondja, hogy Jeruzsálem „különálló test”, amit nemzetközi irányítás alá kell vonni. Ezért nagykövetségeiket a tengerparti gazdasági központban, Tel-Avivban tartják.

Mindeközben város keleti felét 1967-ig Jordánia tartotta megszállva, de a háború után Izrael szerzett ellenőrzést felette, majd később a Palesztin Hatóság kezdte magáénak követelni, hogy a leendő palesztin állam fővárosává tegye.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 14 tagja már a Trump-terv ellen szavazott, de az Egyesült Államok vétót emelt. Most, ritka módon a 193 tagú ENSZ közgyűlés is rendkívüli ülésen szavaz a kérdésről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×