Az etnikai-, vagy vallási hovatartozás alapján történő negatív megkülönböztetés tekintetében a szlovákiai társadalom alaposan túlszárnyalja a többi európai uniós tagállam lakosságát. Az Európai Unióban legkevésbé a szlovák és a cseh szülők néznék jó szemmel, ha felnőtt gyerekük bensőséges kapcsolatba kerülne egy színes bőrűvel vagy muszlim, illetve zsidó vallású személlyel.

Eltérő etnikumokkal és vallási csoportokkal szemben a szlovákiai társadalom magasan a legelutasítóbb az Európai Unióban, ez derül ki egy Eurobarometer-felmérésből. A legkevésbé a cseh szülők békélnének meg azzal, ha felnőtt gyermekük roma partnert választana, csak 11 százalék tűrné el, de a szlovákiai apáknak és anyáknak is csupán 17 százaléka fogadna el roma társat házasodni kívánó gyermekének. A legtoleránsabbak a svédek ebben a vonatkozásban, ott 76 százalékot tesz ki ez az arány, az uniós átlag 45 százalékos. Zsidó vallású vő vagy meny a legnagyobb mértékben a szlovák örömszülőket haragítaná magára, 64 százalékuknak lenne mindez tűrhetetlen.

Roma kollégának szintén a csehek örülnének a legkevésbé az Európai Unióban, csak 29 százalékuk, őket követik az olaszok, ők sem túlzottan ölelnének keblükre egy roma munkatársat, mindössze 37 százalékuk. A harmadik a szlovákiai társadalom a sorban, pusztán 41 százaléknak nem okozna gondot együtt dolgozni romával.

„Azt gondolom, hogy ezek a dolgok rövidtávon nem változnak. Akkor szoktak változni rövidtávon, hogyha valami nagyon kiemelkedően jó vagy rossz esemény befolyása alá esnek. Ilyen volt például Magyarországon a gyöngyöspatai vagy az olaszliszkai eset, amely szinte ikonikussá vált abban a tekintetben, ahogy kifejezett egy konfliktust a romák és a nem romák között. Mivel Szlovákiában ilyen eset mostanában nem volt, azt gondolom, hogy nagyobb változásra nem számíthatunk. Ezek a trendek hosszú távúak” – véli Ravasz Ábel, Szlovákia romaügyi kormánybiztosa.

Szintén Csehországban és Szlovákiában fogadnák el legkevésbé a muszlim munkatársakat, tízből durván hárman, az uniós átlag tízből hét.