Nagy-Britanniában és Észak-Írországban már felnőtt egy nemzedék, amely csak hírből ismeri a terrornak azt a fajtáját, amelyet az ír sziget megosztottsága szabadított az országra. A szembenálló közösségek szélsőségesei - katolikusok és protestánsok - katonákat, rendőröket és civileket gyilkoltak, fegyverekkel vagy robbantásos merényletekkel és még

a “béke” éveiben is rettegésben tartották az embereket.

Kedvelt eljárásuk volt a kisstílű bűnözőkkel szemben az, hogy puskával lelőtték a térdkalácsukat.

Az 1998-ban, Tony Blair miniszterelnöksége idején kialkudott Nagypénteki Egyezmény értelmében az addig egymással szembenálló katolikusok és protestánsok ugyanakkor közös tartományi parlamentet és regionális kormányzatot állítottak fel. A hatalommegosztás mellett a brit fennhatóságot közös ír-brit intézmények felállításával vizezték fel. Ez és

a szabadon átjárható uniós határ Írország felé kihúzta a szőnyeget a szélsőségesek lába alól.

 Az idén azonban több dolog is történt: összeomlott a két közösség közötti egyensúlyt fenntartó helyi kormányzat és Észak-Írországot ismét Londonból irányítják. Emellett az Észak-Írországban a mérleg egyik nyelvét jelentő

Demokratikus Unionista Párt vált a királycsinálóvá a brit parlamentben

- Theresa May csak rájuk támaszkodva tud kormányt alakítani.

 Enda Kelly távozó ír miniszterelnök most aggódik, és ezt May értésére is adta. A koronahű párt úgy került kulcspozícióba a brit parlamentben, hogy kiszorult onnan az ír sziget egyesítéséért küzdő SDLP párt, ami azt jelentheti, hogy az

unionisták úgy érezhetik: ismét diktálhatnak Észak-Írországban.

 A Nagypénteki Egyezmény kimondja, hogy a brit kormány csak semleges közvetítő lehet az unionista és a sziget egyesítését akaró, brit szóhasználatban “nacionalista” pártok között.

 A DUP most nyeregben érezheti magát, különösen azért, mert a brit miniszterelnökkel folytatott keddi koalíciós tárgyalásán is

nagy árat kérhet azért, hogy a hatalomban tartsa Theresa Mayt.

 Arlene Forster, a westminsteri parlamentben tíz helyet szerzett párt vezetője és May tanácskozása előtt már világossá vált, hogy nem lesz formális koalíció, de a DUP a brit konzervatívokkal szavaz majd, ami azt is jelenti, hogy gyakorlatilag vétóval bír majd. Alkalmi szövetségüknek ugyanakkor valamilyen írásos nyoma mindenképpen lesz és ez valószínűleg bekerül a Királynő Beszédébe - a brit hagyomány szerint ugyanis az uralkodó nyitja meg az új parlament ülését és mondja el kormánya programját.

 Theresa May most egy olyan pártnak köszönheti majd a túlélését, amely még a brit konzervatívok által elfogadott liberális minimumot is elutasítja.

Ellenzi például a terhességmegszakítást és Észak-Írországban még akkor is bíróság elé lehet citálni egy nőt, ha nemi erőszak következtében esett teherbe és vetette el a magzatot. Az 1800-as évek vége óta érvényes törvény szerint elméletileg akár életfogytiglani börtönnel is sújtható, ha elítélik.

 A DUP emellett

keményvonalas nézeteket vall a melegjogok és a klímaváltozás kérdésében is.